Nincs kegyelem, ha jön az ár! Ha nincs szerződés, nincs szivattyúzás!

Idén télen-tavasszal már nincs kegyelem! Jöhet az ár vagy éppen a talajvíz, az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF) csak akkor indíthatja be a szivattyúkat, amennyiben az ominózus területek gazdáival szerződésben állnak. Szerződés pedig nincs. Egy sem.

Szatmár megyében több mint százezer földtulajdonos van, ám senkinek sincs szerződése az ANIF-fal, jelentette ki Adrian Bucurestean, az hatóság Szatmár megyei igazgatója. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény szerint egyetlen esetben sem indíthatják el a szivattyúkat - talán csak akkor, ha lakóházak is veszélyben vannak.

Amint arra emlékezhetünk, idén tavasszal Szatmár megyében több esetben és több helyütt árvízveszélyes szituáció alakult ki a nagy mennyiségű esőzés miatt. Akkor Eugeniu Avram prefektus, mint a kormány képviselője, saját felelősségére adta ki a parancsot: be kell üzemelni a szivattyúkat. Lépése akkor sem felelt meg a törvényi előírásoknak, Bucurestean pedig közölte, október közepén az ANIF igazgatóhelyettese levélben figyelmeztette őt: a tavaszi eljárás törvénytelen volt és elő nem fordulhat még egyszer.

„Rendben, de akkor a felelősség az övék! Ideje lenne már, hogy egyszer a bukarestiek is vállalják valamiért a felelősséget, ne csak rendelkezzenek össze-vissza. Az esetről mindenképpen beszélek Dragnea úrral (Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes., szerk), ez ugyanis tarthatatlan", jelentette ki alig leplezett felháborodással Avram.

A tavaszi beavatkozás 800.000 lejbe került és noha a kormány ígéretet tett ennek fedezésére, végül mégis az ANIF állta a számlát - aminek az lett a következménye, hogy nem maradt pénz a fizetésekre. Bucurestean elmondta továbbá, hogy az idei karbantartásokra nevetséges 13.000 lejt kaptak, a szivattyúk pedig a 60-as, 70-es évek óta teljesítenek szolgálatot.

Ezzel ellentétben Vasile Andries, a Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, az év során nagyjából sikerült kijavítaniuk, amit a februári, márciusi és áprilisi esőzések okozta áradok megrongáltak. Mederkotrást végeztek például a Tarna patakban négy kilométer hosszan, megerősítették a töltést a Túr a felső folyásán, akárcsak a Kraszna partját.

„Összességében kijelenthetem: felkészültünk a télre és az esetleges tavaszi áradásokra", mondta Andries.