2012-01-13 09:21:30• hírek • MTI

Nigéria a polgárháború küszöbén?

A vallási ellentétektől gyötört Nigériában robbanásig feszült a helyzet, miután a kormány január elején megszüntette az üzemanyagok ártámogatását. Ennek nyomán a decemberihez képest a duplájára emelkedett a benzin és a gázolaj ára, ami érzékenyen sújtja a lakosságot.

Jóllehet Nigéria a fekete földrész első számú kőolajtermelője (a nemzeti jövedelem 80 %-a az olajexportból származik), a lakosság vajmi keveset érez az ásványkincs áldásaiból. A 162 milliós népesség zöme ma is a szegénységi szint alatt él: napirenden vannak az olajat, benzint szállító csővezetékek illegális megcsapolásából következő kisebb-nagyobb balesetek, katasztrófák.

A gazdagság és a széles tömegeket sújtó szegénység ellentéte is épp elég gyúanyagot képez. Tetézi mindezt a gyarmati múlt lappangó öröksége: a vallási megosztottság. A tengerparthoz közelebb fekvő déli országrészben a keresztények alkotják a lakosság többségét. Északon viszont a maghreb országai felől behatolt iszlám vallás dominál. Ennek egyik szélsőséges, erőszakos szektája, a Boko Haram (hausza nyelven: a nyugati tanítás szentségtörés) az utóbbi hónapokban egymás után követett el véres merényleteket keresztény célpontok, templomok ellen.

A szekta vezére, Abubakar Shekau szerdán keresztények által mecsetek ellen végrehajtott támadásokkal indokolta a muzulmánok "önvédelmének" szükségességét. Videoüzenetében egyúttal arra figyelmeztette az ország államfőjét, hogy hívei erősebbek, mint a hadsereg, végső soron a fegyveres erőket is le fogják győzni, ha azok tovább folytatják irtóhadjáratukat ellenük.

A Youtube-ra föltett videofelvételen Shekau terepszínű egyenruhában, Kalasnyikov gépkarabélyok között néz szembe a kamerával, miközben "bűnbánatra" szólítja fel a keresztényeket azért, hogy vezetőik nemrég "önvédelemre" buzdították őket az iszlamista szekta sorozatos merényletei nyomán.

A ki ütött először? kérdés megválaszolása nyilván lehetetlen. Tény viszont, hogy Nigériában évtizedeken át békességben éltek, üzleteltek egymással keresztények és muzulmánok; vallási szempontból vegyes házasságokra is számtalan példa akad. A bajok 2010 májusában kezdődtek, amikor meghalt Umaru Yar'Adua elnök.

A polgári kormányzáshoz történt visszatérés évében, 1999-ben új alkotmányt fogadtak el, és a kormányzó Népi Demokrata Párton (PDP) belül megkötötték a hatalommegosztási egyezséget. Eszerint az elnöki és az alelnöki poszton nyolc évenként, (azaz két ciklusonként) váltják egymást muzulmán és keresztény politikusok. 1999-től Olusegun Obasanjo keresztény politikus, 2007-től a muzulmán Umaru Yar'Adua volt az elnök. Ő azonban három hivatali év után meghalt, és így a keresztény alelnök, Goodluck Jonathan lépett helyére, megbontva az 1999-es megállapodásban foglaltakat. (Személyét 2011 áprilisában a nép az urnáknál erősítette meg.)

Nigéria - a polgárháború küszöbén?

Jonathan kiválasztásában szerepet játszott Obasanjo, a Nigériát 1999 és 2007 között kormányzó elnök. Közreműködése azonban felrúgta azt a gyakorlatot, amelynek értelmében a keresztény jorubák és ibók a muzulmán hauszákkal és fulánikkal közösen döntik el, ki legyen a szövetségi államokból álló Nigériában a "főnökök főnöke", azaz államfő. Ráadásul Jonathan azon ritka "főnökök" közé tartozik, akik nem a hadsereg tábornoki karában csináltak előzőleg karriert.

Az északi országrészben 2010 óta erősödő, többnyire az ott élő keresztény kisebbséget sújtó zavargások forrása megfigyelők szerint a muzulmánok körében érzett elégedetlenség amiatt, hogy az ő soraikból kikerült államfő nem tölthette ki nyolcéves megbízatását, és Jonathan elnökké választása valójában az ő jogaik csorbítását jelenti.


A muzulmánok dühét fokozza, hogy a délen kitermelt olaj exportjából származó búsás bevételekből szinte semmi nem jut az északi régiók fejlesztésére. (A fővárosból szétosztott csekély pénz a helyi kormányzók és pereputtyuk zsebében köt ki.) Ez képezte a táptalaját a Boko Haram 1995 táján történt létrejöttének. A nigériai iszlamisták az utóbbi időben egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak az Algériából dél felé terjeszkedő szalafisták csoportjával, az Iszlám Maghreb al-Kaidájával - figyelmeztetett a párizsi amerikai nagykövetség 2010 februárjában Washingtonba küldött távirata.

Négy hónappal később a szalafisták vezére beismerte, hogy csoportja fegyverekkel, robbanószerrel támogatja a Boko Haramot. Egyúttal "szakértőket" küld Nigériába, akik pokolgépek készítésére és felrobbantására oktatják a helyi iszlamista szekta embereit. Utóbbiak rendszeresen járnak Szomáliába, ahol az ottani fundamentalista milícia, az al-Shabab táboraiban kapnak kiképzést.

A muzulmánok dühét fokozza, hogy az olajtermelés által termelt haszonból ők nem kapnak

Tavalyi beiktatásakor Jonathan határozott fellépést helyezett kilátásba mindenféle lázadó csoporttal szemben. Az elnök elsősorban az olajtermelést szabotázsakciókkal rendszeresen megzavaró déli szervezetre, a Niger-delta egyenjogúságáért küzdő mozgalomra (MEND) gondolt. A Boko Haramot viszont nyilván kihagyta a számításból, máskülönben aligha gyilkolhatna az iszlamista szervezet tetszése szerint az ország bármelyik pontján.

A kormány válasza az északon dühöngő terrorra eddig abban merült ki, hogy a hadsereg még több egységét irányította a muzulmán többségű államokba. A nigériai katonák eljárásmódja - előbb lőnek, s csak azután kérdeznek - azonban aligha fogja lecsillapítani a kedélyeket. Mi több, megfigyelők éppen a fegyveres erők (videofelvételeken is dokumentált) brutális fellépését tartják felelősnek azért, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a Boko Haram népszerűsége. Az ország Nobel-díjas írója, Wole Soyinka nemrég a 45 évvel ezelőtti polgárháborút megelőző helyzettel vetette össze a jelenlegi állapotokat. Szerinte a helyzet akár még rosszabbra is fordulhat, mint az 1967-es biafrai háború idején, amikor másfél millióan haltak meg etnikumok közötti ellenségeskedésekben.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: