Bukott az indítvány

A román parlament két háza csütörtöki együttes ülésén elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Mindössze 112 személy voksolt a bizalom megvonása mellett, 137-en ellene szavaztak. A jelenlévő 348 parlamenti tag közül csak 251 élt a voksolás lehetőségével, két szavazat érvénytelen volt.  Az indítványt 121 magyar és liberális román honatya írta alá, elfogadásához 236 szavazatra, vagyis a törvényhozó testületet alkotó 471 képviselő és szenátor felének plusz egy főnek a voksára lett volna szükség.

A két ellenzéki párt a közalkalmazotti szféra egységes bérezésével kapcsolatos törvénytervezet témájában nyújtotta be indítványát a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által alkotott kormánykoalíció ellen. A tervezetet az  Emil Boc vezette kormány szeptember 15-én terjesztette a parlament elé további két tervezettel együtt (az oktatási reformról és a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezéséről). Mindhármat "felelősségvállalással" vitte a törvényhozó testület elé, ez nem teszi lehetővé a parlamenti vitát, csak bizalmi szavazással lehet megtámadni az adott tervezetet, ez esetben a szavazás magának a kormánynak a sorsát dönti el.

A bizalmatlansági indítvány benyújtóinak nem voltak illúzióik a kormány megbuktatásának lehetőségét illetően, de az RMDSZ korábban már jelezte: annyi haszna mindenképpen van e lépésnek, hogy a magyarok érdekképviseleti szervezete ily módon is megjelenítheti álláspontját. Viszont arra sem vett volna mérget bárki is, hogy a kormány százszázalékos bizonyossággal megússza ezt a szavazást. A két kormánypárt ugyanis a november 22-i elnökválasztásra való tekintettel az utóbbi időben valóságos politikai háborút folytatott egymással, számítani lehetett arra is, hogy valamelyik esetleg éppen ezt az alkalmat használja fel a "robbantásra".

Több politikus - így Markó Béla RMDSZ-elnök - is kifejtette azonban az elmúlt hetekben, hogy a látványos koalíciós belharcok ellenére az elnökválasztásig valószínűleg sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdekük felbontani a koalíciót, de utána szinte biztosan borul a jelenlegi kormányzati képlet.