Nem ismerik el a korrupcióval gyanúsított Ponta legitimitását

Klaus Iohannis román államfő külön-külön konzultált hétfőn a kormányoldallal és az ellenzékkel az ország nemzetvédelmi stratégiájáról, mivel az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) bejelentette: nem ismeri el többé a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő legitimitását.

Iohannis eredetileg valamennyi pártot egyazon időpontra hívta meg az elnöki palotába formális egyeztetésre, mivel a védelmi politika irányvonalát lefektető dokumentumot minél szélesebb konszenzussal szeretné elfogadtatni.

A PNL azonban leszögezte: nem fogja jelenlétével legitimálni a "hitelét vesztett" Pontát, aki ellen pénteken bűnvádi eljárást kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A PNL-t, a kisebbségi frakciót, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttségét a kormánypártok után külön fogadta az államfő.

Catalin Predoiu, a PNL kormányfőjelöltje a konzultáció témájára utalva azt állította: jelenleg Ponta jelenti a legnagyobb fenyegetést Románia biztonsága és stabilitása számára, mert nem hajlandó megválni tisztségétől, hiszen "rendőri erőszakkal és perekkel fenyegeti azokat, akik tüntetni merészelnek ellene".

Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy vasárnap a karhatalom előállított néhány Ponta-ellenes tüntetőt, akik a kormány székházát próbálták megközelíteni, a miniszterelnök pedig "uszításért" helyezett kilátásba büntető feljelentést a PNL vezetőinek, ha engedély nélküli tüntetésre hívják szimpatizánsaikat.

Miután a házbizottság eldöntötte, hogy a kormány megbuktatatását célzó bizalmatlansági indítványról még ezen a héten, pénteken szavaz a parlament, az ellenzéki vezetők közölték: a PNL hívei élő lánccal fogják körülvenni pénteken a parlamentet.

A hétfői konzultáció alkalmával Iohannis nem kommentálta nyilvánosan a kormányoldal és az ellenzék között kiéleződött feszültséget, múlt héten azonban elsőként szólította fel a miniszterelnököt lemondásra, amikor a DNA bejelentette, hogy Pontát korrupcióval gyanúsítja.

Az alkotmány szerint a nemzetvédelmi stratégiát az államfőnek hivatalba lépése után hat hónapon belül kell vitára és elfogadásra a parlament elé terjesztenie.