2007-11-09 14:16:49• hírek • Szatmar.ro

A pihenés nélküli betegség: az álmatlanság

ebersegA szervezet nem tud eleget pihenni ahhoz, hogy fizikailag és pszihikailag regenerálódjon.

Előfordult már, hogy mélyen a plafont bámultad az óra tikk-takkját hallgatva, és közben megpróbáltál elaludni, de valahogy sehogysem sikerült? Vagy megszámoltad az összes bárányt a képzeletbeli mezőn s az ágyad összes zugát kipróbáltad, de mégse jött álom a szemedre? Ha ezekkel a tünetekkel gyakran szembesülsz akkor valószínűleg téged is gyötör az álmatlanság gyakori és veszélyes betegsége.

Az álmatlanság egyenlő az alvásképtelenséggel, vagy egyes esetekben a szervezet nem tud pihenni eleget, ahhoz, hogy fizikailag és pszihikailag regenerálódjon.

Minek az alvás?

Az emberi szervezetnek szüksége van az alvásra. A fizikai alvás periódikusan átveszi az éber állapot helyét. Ennek védő szerepe van, egyensúlyba hozza a pszihét, újjávarázsolja a szervezetet. Alvás közben tehát teljes egészében regeneráló mechanizmusok mennek végbe testünkben. Ezért van az, hogy amikor megbetegszünk sokkal többet alszunk mint máskor, hogy a testünk elvégezze a “javításokat”. Épp így a gyerekek is többet alszanak, mivel szervezetük fejlődésben van. Alváskor bizonyos testfunkciók megváltoznak. A szív kevesebbet dobban, a vérnyomás alacsonyabb, csökkennek a bélmozgások, az izmok elernyednek. Mindezek a jelenségek segítenek a szervezetnek az újjáéledésben.

Az alvás hiánya kimeríti a szervezetet, mivel nem adatik lehetőség a regenerálódásra, ezért a betegségekkel szemben is védtelen.

Az álmatlanok csoportja

medvesleep Az álmatlanság, vagy idegen szóval insomnia, igen gyakori betegség. 10 és 30% közé tehető azoknak az aránya, akik ebben szenvednek. Leggyakrabban időskorban és nőknél jelentkezik.

Az álmatlanságnak több fajtája van, az alvó állapot beállásának időpontjától és a különböző befolyásoló tényezők jelenlététől függően. Így a betegséget köthetjük egy pszihikai rendellenességhez, vagy valamilyen hatóanyagok fogyasztásához.

Amikor egyik esettel sem találkozunk, akkor elsődleges álmatlanságról van szó – az álmatlanságok 15%-a elsődleges, vagyis nem ismertek az okozati összefüggések.

Számos egyéni variáció létezik a szükséges alvást tekintve és az álmatlansági panaszokkal rendelkezők közül sokan tudatlanul is eleget alszanak. Ha régebben 7-8 órát aludtál, a jelenben pedig sokkal kevesebbet, ezenkívül fáradtnak érzed magad, érdemes orvoshoz fordulnod.

Megjelenésének pillanata alapján az álmatlanság a következő módokon osztályozható:

  • Indukciós álmatlanáság – bármennyi bárányt számolsz is, nem jön álom szemeidre;
  • Korai felébredés – a megszokottnál pár órával hamarabb felébredsz és próbálkozásaid ellenére nem tudsz visszaaludni;
  • Periódikus alvás – az éjszaka folyamán többször felébredsz és visszaalszol. Ez a jelenség gyakori a szervi problémákkal küszködők körében, ám okozója lehet még a fontos események előtti stressz is.

Morpheus karjaiban

Az alvás időtlen idők óta az emberek számára olyannyira fontos volt, hogy istenként gondoltak rá; Morpheus „testesítette meg” az álom istenét a görögök idejében. Az álom által lehetségessé vált egy másik világgal, álommal vagy realitással való kommunikáció. Az álom egy párhuzamosságot tölt be életünkben, alvás és éberség között ingadozik, valamint az univerzum ciklikus létezésében: nappal, éjszaka, nyár, tél. Az álmatlanság az egyensúly felbomlását feltételezi és az álmatlanságban szenvedők is eképpen élik meg az alvás hiányát.

Mennyit alszunk?

Az alvás fiziológiai tartama az egyén korától függ:

  • Az újszülöttek átlagban 21-22 órát alszanak;
  • 2 és 4 év között 14-16 órát;
  • 15 évesen 8-10 órát;
  • Egy felnőtt 7-9 órát;
  • Idős egyén 5-7 órát.

Diagnózis: álmatlanság

A diagnózist általában a páciens elbeszélései alapján álapítja meg a szakorvos. Számos esetben egy szubjektív alvási zavar is elegendő a diagnózis felállításához. Mikor kétségek merülnek fel az álmatlanság természetét és létezését illetően, labóratóriumi vizsgálatokhoz lehet folyamodni, melyek bebízonyíthatják, hogy a páciens panaszai ellenére, az alvás normális keretekhez igazodik.

Az álmatlanáság kezelése

Az álmatlaság egy nehezen kezelhető betegség. Amikor más egészségügyi problémák következményeként alakul ki, az illető problémákat próbálják orvosolni, bátorítván bizonyos szokások kialakítását:

  • mindig ugyanabban az órában való lefekvés és felkelés;
  • a délutáni alvásról való lemondás;
  • lefekvés előtti szobaszellőztetés;
  • korhoz igazodó fizikai gyakorlatok elvégzése;
  • alvás előtti séta, 1-2 órával hamarabb;
  • lefekvés előtt minimum 4 órával hamarabb való könnyű étkezés;
  • a túlzott dohány-, kávé és alkoholfogyasztás csökkentése.

A gyógyszeres kezelés kevés időre ajánlott és csakis altatók jöhetnek szóba. Az altatók használata, csupán pár éjszaka erejéig ajánlatos, mivel a kezelés megszakítása súyosabb alvási zavarokat idézhet elő, mint elsődleges problémánk.

A relaxációs gyakorlatok hatékony pszichológiai kezelést eredményeznek. Ha nem akarsz gyógszereket használni kipróbálhatod ezt a módszert, mely az izmok ellazítását feltételezi egy ritmusos légzés kiséretében. A relaxáció elsajátítható csoportterápia által, vagy egy relaxációs utasításokat tartalmazó kazetta segítségével. Rendszeresen végezve, a relaxáció hatása megegyezik egy közepes erősségű alatóéval,, habár a legnehezebb lépést a páciens meggyőzése jelenti, hogy konstans módon használja a technikát. A relaxáció hatásos még a pszichikai zavarok és a magas vérnyomás kezelésében is.

Zöld sarok

Ha nem akarsz gyógyszeres kezeléshez folyamodni, de a relaxációs gyakorlatok sem győztek meg igazán, ne aggódj, még mindig van számodra segítség. A természet alapanyagai mint minidg, most is megoldást nyújthatnak álmatlansági problémáidra. Számos növény létezik az álmatlanság kezelesére és egyik legelterjedtebb a hárs. Egy kanál hársfavirágból készített tea csodákat művelhet még a legelveteműltebb álmatlánsággal szemben is. Hasznát vehetjük még a komló, levendula, citromfű, macskagyökér növényeknek is. Készíthetünk belőlük teát, növénykivonatot és illóolajokat. Ezek alapján altató hatású teát készíthetünk 40 g komló hozzáadásával egy csésze forró vízhez vagy 30 g komló és citromfű valamint 40g macskagyökér keverékéből. Illóolajat csepegtethetünk párologtatóba, valamint használhatjuk őket masszázsolajként is. A növényeket szárított formában kis textiltasakba tárolhatjuk, majd ezek behelyezése a párnákba rendkívüli altató hatást vált ki.

Konkluzió

Az álmatlanság igen gyakori jelenség, ám nem minden esetben képez egy konkrét betegséget. Számos esetben a stressz illetve más rendellenességek következményeként van jelen. Ha kellőképpen kezeljük egészségügyi problémáinkat és teszünk a stressz megszüntetéséért optimálisan csökkenthetjük álmatlansági zavarainkat.

Ne folyamodj rögtön gyógyszerekhez ha két éjszaka erejéig nem tudsz aludni; gondold át jelenlegi életmódodat, relaxálj, próbálj ki teákat és csak végső esetben használj altatót.

Szelényi Anna

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: