2019-06-29 04:35:45• hírek • Blikk.hu

Nehéz lépésre szánta el magát Koós János özvegye

Több mint három hónapja hunyt el Koós János (†81), özvegye, Dékány Sarolta (70) pedig nehéz lépésre szánta el magát: a hagyatéki tárgyalás lezárulta után eladásra kínálta azt a házat, ahol közel negyven évig éltek együtt szeretett férjével.

Bár lapunknak korábban úgy fogalmazott, még nem áll készen arra, hogy eladja a villát, tudja, ez a helyes lépés, így néhány hete több ingatlanos oldalon is meghirdette a fővárosi ingatlant 195 millió forintért. Mint megtudtuk, jelentkező, érdeklődő akad, ám vevő még nincs, így könnyen lehet, ezen az áron a ház nem is kerül új tulajdonba.
 

– Nem vagyok jobban, egyáltalán nem. Sőt, rosszabbul vagyok... Nem tudom, hogy mikor lesz jobb, csak várom, hogy teljen az idő – sóhajtott nagyot Dékány Sarolta, amikor a hogyléte felől érdeklődtünk.


– Mondjuk jó, hogy van elfoglaltságom, például várni a vevőket. Már jönnek a jelentkezők, sokan nézik meg a házat. Vásárlóból nem lenne hiány, de még nem adtam el – ismerte el Koós János özvegye.
 

– Többen mondták, hogy bár jó helyen lévő ház és szép állapotban is van, de ha nem veszik meg hamarosan, akkor lejjebb kell vinnem az árat. Megmondom őszintén, nekem nem is a pénz számít.  Sarolta ugyanis szeretne alapos döntést hozni, hogy tudja, jó kezekbe kerül a ház.
 

– Nem szeretném, ha arra érdemtelen költözne ide. Ez a ház az otthonom... Életünk munkája, a házasságunk lenyomata. Nehéz tőle megválni, de sok szempontból ez lesz a legjobb döntés – mondta az énekeső, aki már elkezdett készülni a közelgő költözésre.


Nem csoda, a hatalmas, 232 négyzetméteres ikerházban rengeteg holmijuk van. Ráadásul Dékány még nem nyúlt hozzá néhai férje holmijaihoz, mindent úgy hagyott, ahogy Koós János halála előtt volt
 

– Már elkezdtem pakolni, válogatni. Az én ruháimmal, holmijaimmal kezdtem, Jánosét nehéz... – akadt el a szava egy pillanatra az özvegynek. Sokszor nekiállok, hogy legalább a régi ruháit átnézzem és ami nem kell, kidobjam vagy összecsomagoljam, hogy odaadhassam valakinek, de nincs hozzá erőm. Valahogy túl korainak, felkavarónak érzem. A sok képpel, díjjal, emlékkel még nem is tudom, mi legyen... Sok mindent szeretnék megtartani, vagy a gyerekeimnek, az unokámnak adni, de lehet, felajánlok pár dolgot egy múzeumnak.


További bulvárhírekért keresd fel a Blikk.hu oldalát.

 
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: