Ne feledd: két nap múlva kezdődik a Magyar Kultúra Hete! Nézd meg az első nap programjait!

Január 20. és 27. között szervezik meg Szatmárnémetiben a XII. Magyar Kultúra Hete programsorozatot.

Mai cikkünkben a január 20-án nyíló kiállításokba nyerhetnek újra betekintést. Akik lemaradtak volna róla, most tájékozódhatnak, és minden nap kaphatnak egy kis ízelítőt a következő nap programjából. 

 

Az Iparosotthonban 16:00 órától tekinthetik meg például Les Pál nagybányai festőművész kiállítását. Les Pál József 1952 március 9-én született Nagybányán. Gyermekkorában még éltek a Nagybányai Festőiskola híres művészei (Ziffer Sándor, Nagy Oszkár, P. Kovács Ferenc, Agrikola Lídia, Weith László, Krizsánné Csíkos Antónia); ezek mellett a híres festőművészek mellett nőtt fel, akik még akkor az utcákon festettek.
 

Első tanára Dudás Gyula volt, aztán a Sportlíceumban folytatta tanulmányait.A sportban ért el kiváló eredményeket. Ezzel párhuzamosan Agrikola Lídiánál és férjénél Weith Lászlónál ismerkedett a festészet rejtelmeivel, majd három évig kerámia szakra járt Bagosi Sándorhoz, aki a Népművészet Mestere ma Debrecenben él. Ezután az élet a sujori bányákhoz sodorta. Volt segédbányász, bányász, végül topográfus, és 24 év után, 1996-ban onnan megy nyugdíjba. De mindvégig alkot, festés fejleszti tudását.
 

A Nagybányai Képzőművészeti Főiskola létrejöttével új lehetősége nyílik: felvételizik és elsők között jut be, majd 2008-ban megkapja a diplomát. Tanárai kiváló festőművészek is egyben: Kovács Bertalan, Nicolae Suciu, AnghelNegrean, Laura Ghinea, Pop Simion. Az Országos Képzőművészeti Alap tagja, aktív kiállító itthon és külföldön egyaránt.

 

Ugyanitt, szintén 16:00 órától lesz látogatható egy fotókiállítás "Régi Szatmár" címmel, és ugyancsak ebben az időpontban lesz Hampel Katalin divattervező ruháinak bemutatója.

A Magyar Kultúra Hete kiemelt eseményei közé tartozik Hampel Katalin divattervező bemutatója, aki immár harminc esztendeje az egyik legrégebbi kulturális örökségünk átmentésén, a régi magyar viseleti hagyományok újraélesztésén dolgozik, hogy azok ma is hordható, divatos formában jelenjenek meg az öltözködésükre is igényes hölgyek és urak gardróbjában.
 

Budapest belvárosának sétáló utcájában, a Váci utcában található a divatcég szalonja, ahol mindenki megtalálhatja a bocskai, atilla, mente, díszmagyar férfi és női változatát is.  „Célunk, hogy ruháinkon a hagyományokhoz hűen jelenítsük meg elmúlt korok díszítő elemeit. A polgári- és úri viseletek sok kézimunkával és díszítéssel újra élednek a modern kor követelményeinek megfelelő formában: sujtás, zsinór, paszomány, lengyelke, pityke társulnak a nemes anyagok melle. Selyem, shantung, burett, bársony, brokát, moaré, gyapjú, csipke, tüll adjak meg a szalon kínálatának nosztalgikus és mégis mai hangulatát”.
 

Szintén az Iparosotthonban 17:00 órától A katarzis (emlékezés régi kollégákról) című előadást tekinthetik meg, amely Kocsis István írásának dramatizált változata. A történet a 70-es években játszódik, és egy bemutató utáni éjszakát elevenít fel Ács Alajoséknál. Szereplői a Harag György Társulat volt színészei, előadják a társulat jelenlegi tagjai. Utána közönségtalálkozó a szatmári születésű Kocsis István történész, drámaíróval. Az eseményen való részvétel ingyenes.
 

A nap zárásaként este 19:00 órától az Északi Színházban folytatódik a program, ahol résztvehetnek a Magyar Kultúra Hetének hivatalos megnyitóján, ahol műsoron lesz a Tánckánon, Hommage à Kodály Zoltán – a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes előadása.
 

A Magyar Állami Népi Együttes új produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
 

Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.
 

Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig. A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3) vagy az Esti dal.
 

Zeneszerzők: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos. Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, OrzaCalin. Jelmeztervező: Szűcs Edit. Látványtervező: Molnár Zsuzsa. Videoanimáció: Soós Andrea. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor. Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara