Nagyszabású lótörténeti kiállításra készül a British Museum

II. Erzsébet királynő magángyűjteményének ritkán látható darabjait is felvonultatja a londoni British Museum nagyszabású lótörténeti kiállítása, amelyen ókori leletek, festmények, trófeák, szobrok és kéziratok között bolyongva ismerhetik meg a látogatók a paripák háziasításától a modern lóversenyekig vezető hosszú és kalandos utat.

A The horse: from Arabia to Royal Ascot (A ló: Arábiától az ascoti királyi lóversenyig) című tárlat az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóját ünneplő programsorozat részét képezi. Az érdeklődők május 24. és szeptember 30. között kereshetik fel az ingyenes kiállítást, amelyen a lóportréiról híres George Stubbs (1724-1806) brit festő egyik ritkán látható alkotását is megnézhetik. Az 1793-as festményen a versenylovak tenyésztésével foglalkozó Sir John Ladenek - a régensség korszakának (1811-1820) egyik prominens személyisége - felesége látható lóháton. Az alkotás a windsori kastély egyik magántermét díszíti.

A kiállítás védnökségét is vállaló II. Erzsébet királynő a múzeum rendelkezésére bocsátja továbbá a híres brit versenyló, Persimmon ezüstből készült Fabergé szobrát. A tárlaton helyet kapnak a British Library, a Fitzwilliam Museum és a Royal Armouries (Királyi Fegyvertár) által kölcsön adott tételek is, valamint Szaúd-Arábiából érkező ritka tárgyak. A British Museum saját gyűjteményéből pedig különleges ókori leletek kerülnek kiállításra - közölte az Asszír Nemzetközi Hírügynökség (AINA).

A múzeum szerint a lovak története maga a civilizáció története. Ezek az állatok óriási hatással voltak az ókori társadalmakra: a tárlat egyebek között a Közel-Kelet történetére gyakorolt hatásukat veszi górcső alá. Nagy-Britannia esetében az arab telivérek 18. századi meghonosításától kezdve, a modern sporteseményekig - ascoti derbi és olimpiai játékok - követhetik végig a látogatók a hátasok szigetországi történetét.

A lovak több mint ötezer évvel ezelőtti háziasítása drasztikus változást eredményezett az emberiség történetében. Szakemberek szerint elsőként a dél-oroszországi, ukrajnai sztyeppéken háziasították őket, míg a Közel-Keleten minderre az i. e. 2300 körül került sor. Ezt megelőzősen szamarakat használtak a szállítmányozáshoz. Az Irak déli részén elterülő Úr ókori sumér város királyi temetőjében talált leletek tanúsága szerint az állatokat általában nehéz, de technológiailag fejlett járművek elé fogták be.

Ezekben a korai társadalmakban a lovak idővel a gyorsabb közlekedés eszközeivé váltak. A kiállításon helyet kap egy igazán különleges lelet is: a Mezopotámiában talált, nagyjából i.e. 2000 és i.e. 1800 közötti időszakból származó égetett agyag lenyomat a lovast és paripáját megörökítő legkorábbi, ismert ábrázolások egyike.

Ókori asszír leletek szerint a lovak idővel a hadviselés és a vadászat meghatározó szereplőivé váltak. A gondosan kidolgozott és díszített lószerszámok a lovak, szekérhajtók és a lovasok státuszáról, illetve az őket övező tiszteletről árulkodnak. Az arab, perzsa, török és mogul miniatűrök, kerámiák, valamint kéziratok pedig a hátasok egyre növekvő jelentőségét bizonyítják az iszlám világban az i. sz. 7 századtól kezdődően.

A British Library gyűjteményéből kölcsön kapott, lovagi művészetről szóló i.sz. 14. századi kézirat gyönyörűen illusztrálva szemlélteti a lovak megfelelő gondozásának a szabályait, a legújabb lovaglási technikákat, a professzionális fegyverhasználatot, manővereket és a kidolgozott felvonulási alakzatokat.