2014-04-27 16:14:03• hírek • MTI

Nagy magyar találmányok - második rész

Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert

Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban mindenki mást megelőzött.

1930 - C-VITAMIN - Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus. A sejtlégzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására - aszkorbinsavnak nevezett el.

1934 - STRESSZ - Selye János (1907-1982) kanadai magyar orvosbiológus, kémikus. 1934-ben ő írta le először a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stressz-elméletet.

1934 - NUKLEÁRIS LÁNCREAKCIÓ - Szilárd Leó (1848-1964) magyar születésű amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgyában, valamint 1936-ban az atombomba működésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenővel és Teller Edével együttműködve 1939-ben megtalálták az atommag-hasadásból származó neutronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ első atommáglyáját, amely létrehozta a szabályozott láncreakciót.

1942 - ATOMREAKTOR - Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar születésű amerikai fizikus, az első atomreaktor megvalósítására hivatott csoport vezetője. 1942 decemberében működésbe lépett az első reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutónium-reaktort. Ő javasolta a grafitos lassítás helyett a vízzel történő lassítást és hűtést.

1943 - GOLYÓSTOLL - Bíró László (1899-1985) magyar születésű argentin újságíró. 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták golyóstollát, amelyet először Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították.

1945 - SZÁMÍTÓGÉP - Neumann János (1903-1957) magyar születésű amerikai matematikus "First Draft of a Report on the Edvac" című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ "Neumann-elvek"-ként tart számon. Felismerte, hogy a számítógépben nemcsak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis programokat is lehet tárolni. Az EDVAC 1949-ben készült el, az első Neumann-elvű számítógépet (EDSAC) Angliában építették meg.

1946 - HOLDRADAR - Bay Zoltán (1900-1992) magyar születésű amerikai fizikus, akadémikus a II. világháború után 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével, amelyet mai napig használatos jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tett lehetővé.

1948 - HOLOGRÁFIA - Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas magyar születésű angol elektromérnök 1948-ban felfedezte a holográfiát, azaz a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárást, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

1952 - HIDROGÉNBOMBA - Teller Ede (1908-2003) magyar születésű amerikai fizikus, a "hidrogénbomba atyja". 1952. november 1-jén sikerrel próbálták ki az első kísérleti hidrogénbombát, amelynek előállításában kiemelkedő szerepe volt. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek.

1964 - BASIC NYELV - Kemény János (1926-1992) magyar születésű amerikai matematikus, a BASIC programnyelv egyik szülőatyja. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtzzal kidolgozott egy, a számítógépek időosztásos működését lehetővé tevő rendszert, majd a BASIC néven ismert számítógépes programnyelvet, amellyel lehetővé vált, hogy az addig csak kutatóknak hozzáférhető misztikus számítógépen diákok is dolgozhassanak.

1974 - MICROFLOPI - Jánosi Marcell (1931-2011) gépészmérnök, konstruktőr a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztette az MCD típusú hajlékonylemezt. A floppy disk vagy floppy adattároló eszköz, ami egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. (A szabadalmi idő lejártakor Jánosi nem hosszabbította meg azt, ezért bárki felhasználhatta találmányát.)

1974 - BŰVÖS KOCKA - Rubik Ernő (1944-) építész, belsőépítész 1974-ben kitalálta, 1976-ban szabadalmaztatta a Rubik-kocka néven világhírűvé vált térbeli logikai játékát.

1976 - BÉRES-CSEPP - Béres József (1920-2006) tudományos kutató a róla elnevezett cseppek feltalálásával lett világhírűvé. Az általa készített szer a nyomelemek pótlásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erősíti immunrendszerét. A Béres-cseppet 1976-ban már szabadalom védte.

1980-as évek - MICROSOFT-FEJLESZTÉSEK - ifj. Simonyi Károly (1948-) magyar származású amerikai informatikus, szoftverfejlesztő, aki egyik vezető fejlesztője volt a Windows operációs rendszernek, a Word szövegszerkesztőnek és az Excel táblázatszerkesztő programnak.

2004 - ÜVEGBETON - Losonczi Áron (1978-) építészmérnök, aki friss diplomásként, egy posztgraduális képzésen Stockholmban alkotta meg a Light-Transmitting Concrete (fényáteresztő beton) első betűiből LiTraConnak nevezett anyag prototípusát. Az amerikai Time magazin 2004 legjelentősebb találmányának minősítette a fényáteresztő betont.

2006 - GÖMBÖC - Domokos Gábor (1961-) és Várkonyi Péter (1979-) a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói fedezték fel ezt a különleges tulajdonságú háromdimenziós testet, amelynek specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensúlyi helyzete van.

2013 - ONKOKÉS - Takáts Zoltán kémikus, az Imperial College kutatója által feltalált intelligens sebészi kés, az iKnife operáció közben folyamatosan informálja az orvost az érintett szövet kémiai jellegzetességéről és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: