2014-04-27 09:56:07• hírek • MTI

Nagy magyar találmányok - első rész

Egész napos műsorfolyamot közvetít a magyar közmédia vasárnap a Rubik-kocka negyven éves évfordulója alkalmából, a tematikus napon világhírű magyar találmányokkal, kutatókkal és tudósokkal ismerkedhetnek meg a tévénézők és a rádióhallgatók. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a legjelentősebb, legérdekesebb magyar találmányokról, feltalálókról:

1616 - MACHINAE NOVAE - Verancsics Faustus (1551-1617) püspök, politikus, író, filológus, történetíró, tervezőmérnök, aki kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőernyő s az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.

1769-1770 körül - SAKKOZÓGÉP, BESZÉLŐGÉP - Kempelen Farkas (1734-1804) polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa 1769-ben egy sakkozógépet készített, amely Török néven vált híressé. A gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, a találmány újszerűsége abban állt, hogy rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. 1770 táján - elsőként a világon - beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át.

1820-23 - NEMEUKLIDESZI GEOMETRIA - Bolyai János (1802-1860) matematikus 1820-23 között kidolgozta az "abszolút geometriát", elmélete a nemeuklideszi geometriáról 1831-ben jelent meg apja, Bolyai Farkas munkájának függelékeként (Appendix).

1836 - BIZTONSÁGI GYUFA - Irinyi János (1817-1895) vegyész 1836-ban kidolgozta és szabadalmaztatta a "zajtalan és robbanásmentes" gyufát. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839-40-ben létrehozta saját gyárát "Első Pesti Gyújtófák Gyára" néven.

1860 - DINAMÓ - Jedlik Ányos (1800-1895) természettudós az "egysarki villámindítóval", az első unipoláris géppel való kísérletezései során fedezte fel 1859-60-ban a dinamóelvet, az elektromos öngerjesztés elvét. Mivel a közzétételt elmulasztotta, világszerte Siemenst tekintik a feltalálónak. Nevéhez fűződik a villanymotor ("villámdelejes forgony") és a szódavíz-készítés feltalálása is.

1866 - TORPEDÓ - Luppis János (1813-1875) tengerésztiszt az osztrák-magyar haditengerészet fregattkapitánya R. Whitehead angol feltalálóval közösen készítette el torpedóját, ami a maiakhoz hasonló fegyver volt. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg, első harcszerű bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömegesen először az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben használták.

1885 - TRANSZFORMÁTOR - Zipernowsky Károly (1853-1942), Déri Miksa (1853-1938) és Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) mérnökök közösen nyújtották be "Javítások indukciós készülékeken villamos áramok transzformálása céljára" című szabadalmukat, amellyel megalkották az első energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort.

1891 - EÖTVÖS-INGA - Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus 1888-tól a gravitáció kutatására kifejlesztette a már életében róla elnevezett torziós ingát, amellyel egyaránt lehetett végezni alapkutatást (a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságának kísérleti vizsgálata) és alkalmazott kutatást (geofizikai mérések, olajkutatás). 1891-ben készült el az első horizontális variométer, az Eötvös-inga.

1892 - TELEFONHÍRMONDÓ - Puskás Tivadar (1844-1893) elektrotechnikus 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban bejelentette "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" megnevezéssel a telefonhírmondó, a mai rádió elődjének szabadalmát. Puskás a világon az elsők között fejlesztette ki a telefonközpontot.

1893 - PORLASZTÓ - Bánki Donát (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) gépészmérnökök feltalálták a karburátort, a motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezetet, köznapi nevén a porlasztót, amelyet 1893-ban szabadalmaztattak. Ők voltak a magyarországi motorgyártás megteremtői is.

1904 - VOLFRAMSZÁLAS IZZÓ - Just Sándor (1872-1937) és Hanaman Ferenc (1878-1941) magyar származású bécsi mérnökök 1904. december 13-án, már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökeiként Budapesten szabadalmaztatták a volfrám izzószál gyártási eljárását. Volfrámszálas izzót (villanykörtét) először az Egyesült Izzó gyártott, és Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.

1908 - BOLYGÓMŰVES SEBESSÉGVÁLTÓ - Galamb József (1881-1955) gépészmérnök találmánya volt az elsőként a Ford T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor.

1919 - TELEHOR - Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra közvetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentősebb találmányával, a "Projectophon"-nal, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén, 1930-ban pedig a "phonokerék" megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.

1928 - POROLTÓ - Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tűzoltóezredes. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, tűznek oltóporral vagy habbal való oltására.

1928 - HELIKOPTER - Asbóth Oszkár (1891-1960) mérnök az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette légcsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét. Az ő gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függőlegesen szállt fel 1928. szeptember 29-én.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# koronavírus # vírusstatisztika # baleset # helyhatósági2020 # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: