Művelődéstörténeti előadásra és könyvbemutatóra került sor
Augusztus 18-án, vasárnap délután művelődéstörténeti előadásra és könyvbemutatóra került sor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szent István napja alkalmából.
A Szent Korona Országa címmel megrendezett rendezvénysorozat Lázáriban vette kezdetét vasárnap délben. A megemlékezők a lázári Petőfi szobornál gyülekeztek déli 12 órától, onnan pedig zászlókkal vonultak fel a Turul szoborig.
A szobornál az ökumenikus áhítat után Thoroczkay Sándor történész tartott előadást, az kulturális műsort követően pedig a II. Világháborús emlékmű megkoszorúzására került sor. A rendezvény délután 17 órától a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében folytatódott, ahol elsőként Bálint Zsuzsa, az intézmény aligazgatónője, mint házigazda köszöntötte a részvevőket.
A továbbiakban Krakkó Rudolf főszervező szólt röviden a közönséghez, majd átadta a szót dr. Ozsváth Sándor művelődéstörténésznek, aki tartalmas előadást tartott a magyarok kultúrájáról.
A debreceni művelődéstörténész rendkívül sokoldalú, hiszen magyar-történelem szakos tanár, színművészetből is szerzett diplomát, filozófiával is foglalkozott, jelenleg pedig művelődéstörténetet tanít a debreceni Kölcsey Ferenc Református Főiskolán.
„Mindenkit eltakarítottak az útból, aki nem azzal a történelemmel és nem azzal a nyelvtudománnyal foglalkozott, ami a szájuk íze szerinti volt. Eltakarították a legnagyobb nyelvészeinket is. Ki halott már Szentkatolnai Bálint Gáborról, akinek most van halálának 100. évfordulója. Ő már 12 nyelven tudott érettségiző korára, majd harminc nyelven beszélt, ugyanis megtanulta az összes olyan keleti nyelvet, amely a magyarság kutatásához szükséges. Őt eltakarították az útból, és mindenkit kinyírtak, akik ezt az egyedüli és üdvözítő utat követték" - mondta el Ozsváth
A művelődéstörténész továbbá elmondta, hogy közünk nincs a finnekhez, se nyelvileg, se vérségileg. A Finn Művelődési és Oktatási Kormányzat új tantervet és új tankönyveket adott ki 2002-ben, ugyanis már nekik a bögyükben volt ez az egész kérdés. „Végül egyetlen mondatban fejezték ki: barátság van, genetika nincs. Tehát a nagy "finnugrálás" nekik ezt jelenti, de vannak, akik ebből élnek" - magyarázta Ozsváth.
„Már rögtön ott gondok vannak, amikor a magyar kultúra gyökereit, forrásait kezdjük fejtegetni. A magyar kultúra két nagy forrásból táplálkozik, az egyik forrás mintegy másfél ezer éves, ez a keresztény kultúrkör, a másik ennél kétszer hosszabb, ez a szkíta típusú. Bár manapság ezt nem szeretik használni, inkább az a szóhasználat terjedt el, hogy a sztyeppei típusú, vagy az íjfeszítő népek kultúrája" - tudtuk meg dr. Ozsváthtól.
Az előadást követően Beksy Ida zilahi költőnő, publicista "Hajnal-fészket álmodtam" című verses kötetének a bemutatójára került sor.
A könyvet Kereskényi Sándor irodalomtörténész méltatta, aki elmondta: a kötet első részében az emberi sors, az asszony sors és az egyéni lét helyezkednek el egyfajta összefüggésrendszerben, a másodikban a köz- és a magánszféra, amelyet egy szinte filozofikus időkoncepció kapcsol össze és a harmadikban a feminitás jövőjére kérdez rá a szerző.
„A feminitást ezúttal nemzetgyarapító, az asszonyok világaként értelmezhetjük, és nyugodtan mondhatjuk, hogy ők a nemzet jövőjének nem csak fő kockázatvállalói, a szó biológiai értelmében, hanem nagyon sokszor azok a lelki támaszai, amelyek nélkül, amelyek regenerálódása nélkül a magyarság válsága csak tovább fog mélyülni" - mondta el Kereskényi.
Levonhatjuk azt a következtetést, hogy kanonisztikus szempontból egy etnohistoriai közhasznúság az, amely előtérben áll ebben a kötetben. Az irodalomtörténész mégsem a kánon, vagy az érték felől közelítette meg a kötetet, hanem egy vita felől, amely tulajdonképpen a magyar politikai költészetnek a recepciójára, ennek a befogadásnak az értelmére kérdez rá.
A könyvbemutató végén az érdeklődők kérdést tehettek fel úgy a költőnőnek, mint dr. Ozsváth Sándornak.
