Bár gazdasági téren volt némi növekedés a kommunisták nyolc éve tartó kormányzása alatt, az átfogó demokráciára való átmenet még nem valósult meg. Moldovát számos bírálat éri külföldről a sajtószabadság hiánya miatt, s azt is kifogásolják, hogy a rendőri őrizetbe vételek egy része politikai indítékú.
A kommunisták az utóbbi időben inkább oroszbarát álláspontra helyezkedtek, míg az ellenzék közelebb szeretné vinni az országot az EU-hoz meg a NATO-hoz. Moldova már tagja az atlanti szervezet békepartnerségi programjának, ám a kommunisták ellenzik a teljes jogú tagságot a nyugati katonai szövetségben.
Voronin pártja elsősorban az idősebb szavazókat szólítja meg - és az ő szavuk különösen nagy súllyal esik majd szerdán latba. A 4,1 milliós lakosság jelentős hányada - mintegy 600 ezer fő, zömmel 20 és 40 év közöttiek, akik általában az ellenzékre szavaznak - ugyanis külföldön dolgozik. A vendégmunkásokat főleg Oroszország, Olaszország, Spanyolország és Írország vonzza. Bár törvény teszi lehetővé, hogy külföldön tartózkodva is leadhassák szavazatukat, általában csak nagyon kevés vendégmunkás él a lehetőséggel, hogy hazája nagykövetségén voksoljon.
Moldova fővárosának bejárata... A kifelé vezető út Moszkva vagy az EU irányába fog mutatni?
A parlament júniusi feloszlatása óta a kommunista kormány kölcsönmegállapodásokat írt alá Oroszországgal (500 millió dollár) és Kínával (1 milliárd dollár) az infrastruktúrát javító projektek finanszírozása érdekében. A két megállapodást azonban - amelyek révén megháromszorozódik az ország küladóssága - majd a választások után megalakuló új parlamentnek kell jóváhagynia. Chisinau azután fordult Moszkvához és Pekinghez, hogy az IMF a belpolitikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztette a hiteltárgyalásokat a moldovai kormánnyal.
Politikai elemzők úgy vélik, hogy a kommunisták és az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek tárgyalások útján megegyezni az új államfő személyében. Egyik fél sem lesz képes ugyanis 61 mandátumot (azaz háromötödös többséget) szerezni a 101 tagú törvényhozásban, amely jogosult az elnököt (jelen esetben Voronin utódát) megválasztani.
A legfrissebb felmérés szerint a népszerűségi mutatók terén a kommunisták vezetnek: ők a szavazatok 31 százalékára számíthatnak szerdán. Igaz, a jobbközép orientáltságú pártok összesen 33 százalékot érhetnek el, s ha összefognak, ők alakíthatnak majd kormányt.
