Változik az oktatási rendszer felépítése, mert kötelezővé válik az óvoda utolsó, iskola-előkészítő éve, illetve a IX. osztály a kötelező oktatás részévé válik, tehát az elméleti középiskola a X-XII. osztályokat foglalja magába, a technológiai pedig a X-XIII. osztályokat.
Változik a diákok szakaszos értékelése: II. osztály végén az írás-olvasás és matematika terén elért készségeket mérik, az eredményeket és az egyéni fejlesztési terveket a diák portfóliójába foglalják és a szülők tudomására hozzák.
IV. osztály végén, az elemi oktatásban elsajátított alapkompetenciákat olyan modell szerint mérik fel, amely a nemzetközi szintű felmérésekben használatos.
VI. osztály végén minden iskola két próbás, transzdiszciplináris értékelést szervez nyelv és kommunikáció, illetve matematika és tudományok területén. A nyelv és kommunikáció a román nyelvet és az első idegen nyelvet jelenti, az anyanyelvű oktatásban részesülő kisebbségi diákoknak ez az értékelés természetesen az anyanyelvi próbával egészül ki.
A kötelező oktatás végén, vagyis a IX. osztály végén, minden diák országos szintű értékelésben vesz részt, amely az előző (VI.-os) értékelés anyaga mellett magába foglalja még a számítógép kezelésének gyakorlati próbáját, illetve az erkölcsi és szociális kompetenciáknak transzdiszciplináris, szóbeli vizsgáját.
Több változás is lesz a tanügyi törvényben
Vátozik az érettségi rendszer is, amely a nyelvi kompetenciákat szóbeli formában értékeli román nyelvből, anynanyelvből és idegen nyelvből, a számítógépes ismereteket pedig gyakorlati próba során méri. Az írásbeli próbák román nyelvből, anynanyelvből lesznek, illetve más két differenciált vizsgát is jelentenek.
A tanintézmény vezető tanácsának összetételében a pedagógusok mellett fontos szerepet kapnak a szülők és a helyhatóság képviselői. A szülők felelőssége biztosítani gyerekük iskoláztatását, így azok a szülők, akik gyermeküket nem járatják iskolába, egy és öt nettó átlagfizetés közötti büntetést kell fizessenek.
Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven történő felsőoktatást, minden ciklusban, beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést. A jogszabály meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státuszát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, és biztosítja a kisebbségi nyelvű tagozatok számára az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának eljárását, külön szabályzat szerint.
