A fóbiák árnyékában

Meghatározás

A fóbia terminus, úgy a pszichiáter, mint a laikus ember számára egy extrém intenzítású félelmet jelent, melyet az alany irracionálisnak észlel. A félelmet általában egy tárgy, élőlény, illetve helyzet megléte vagy csupán puszta gondolata idézi elő.

Más pszichiátriai elnevezésektől eltérően a fóbia fogalom helyes használata nagyon közel áll a tudományos jelentéshez.

A fóbiák genetikája

A kutatók beszélnek bizonyos genetikai fóbiákról, mivel kiderült, hogy a fóbiák sokkal gyakoribbak az egypetéjű ikrek esetében. Léteznek azonban pszichológiai magyarázatok is a fóbia kialakulására. A jelenlegi pszichológiai irányzatok szerint a fóbiák elsajátítása operáns kondicionálás, azaz asszociációk révén történik (mindenki emlékszik Pavlov kísérletére, hogyan kondicionálta kutyája nyálazási reflexét egy égő segítségével, melyet az étel melé társított). Ennek alapján a fobogén tárgy, jelen esetben legyen patkány, kondicionált ingerré válhat egy korábbi félelemreflex alapján(gyerekkorunkban egy patkány elvágta utunkat és mi nagyon megijedtünk, azóta patkány láttára kialakul a félelemreflex).

Az ingerre adott reakció számos esetben túlzott, a realitástól eltérő módon nyílvánul meg. Erős félelmi érzést él át az egyén, még azokban az esetekben is mikor az inger csupán szimbólikus: az alany egy patkányokról szoló filmet néz meg, vagy egy rágcsálókról folyó beszélgetesén vesz részt. “Az ember legősibb és legerősebb érzése a félelem.”(H.P Lovecraft, amerikai író)

Mitől félünk?

Habár egy fajta félelemől van szó, a fóbiák különböző kategóriákra oszlanak:

Egyszerű fóbiák. A leggyakoribb példák a rovar, kígyó, injekció, vér, bacilus, természeti jelenségektől való félelmet foglalják magukba, ám a lista korántsem teljes.

Agorafóbia. Jellemzője az olyan terektől való félelem ahonnan nehéz kijutni, vagy egy kívülálló személy segítségét kérni. Az agorafóbiás ember fél zsúfolt helyeken lenni egyedül, vagy akár egy személy kiséretében is. Az agorafóbia következménye, hogy az alany elkerüli a zsúfolt helyeken való tartózkodást, legyen az mozi, piac, stadion, stb., valamint számos esetben fél saját házát is elhagyni. 
 
Szociális fóbiák. Az ilyen fóbiával küszködő egyén elkerüli az olyan helyzeteket, ahol bármilyen módon ítélkezhetnének viselkedése fölött. A szociális fóbia magába foglalja az olyan típusú félelmeket mint: nyílvános helyen való beszéd, evés, írás félelme, valamint a közwc használatának félelme. 

Hányan érintettek?

5 és 7 %-os gyakorisággal van jelen az agorafóbia és leginkább a nőket veszélyezteti. A szociális fóbia 2 és 10 %-ban elterjedt, ám leginkább a különböző kultúráktól és metodológiai tanulmányoktól függ ennek aránya. Az említett fóbia ugyancsak elterjedtebb a nők körében, ám mégis a férfiak azok, akik szakértői segítséget kérnek problémáikban, mivel szakmai életükre nagy hatással van. Az egyszerű fóbiák nagy gyakorisággal bírnak, ám kevés ember fordul igazán pszichológushoz vagy pszichiáterhez segítségért. Ha mégis megteszik, az annak köszönhető, hogy az adott fóbiák bekerítik magán és szakmai életüket.

A fóbia megnyílvánulása

Nem akármilyen pillanatnyi ijedtség lesz fóbiaként katalogizálva, sőt még a tartós félelmek sem fóbiák. Aki valamilyen fóbiával rendelkezik számos esetben irreálisként érzékeli a dolgokat, mintha egy filmben játszódna. Ugyanakkor felléphet a szerepjátszás érzete is, valamint a őrültségtől és a haláltól való félelem. Az ilyen megnyílvánulások krízishelyzetet vonnak maguk után, amikor is az egyén bepánikol. Habár a fóbiák különbözők, hasonló fizikai megnyílvánulások kísérik a félelem érzetét:

• a szívverés gyorsulása;
• felgyorsult légzés;
• izadtság;
• hányinger és hasi fájdalmak;
• szédülés, egyensúly elvesztése;
• izomláz;
• szúrásszerű érzés a végtagokban.

Mindezekben az esetekben, az egyén túlzottnak észleli a félelmet, ám mégsem tudja kontrollálni azt, kivéve ha kerüli a fóbiás szituációkat. Az elkerülés számos esetben problémát okozhat. A félelemtől való félelem miatt az egyén számos esetben redukálja a félelem tárgyával való szembesülést. Minél fontosabb a félelem anal intenzívebb lesz az elkerülési folyamat. Nem ritkák azok az esetek, mikor az elkerülési folyamatban az egyén oda kerül, hogy saját háza lesz az egyedüli bástya, mely biztonságos helyként szolgál. A túlzott elővigyázatosság miatt, a hozzártozók általában megijednek és mindössze csak ekkor fordulnak szakemberhez. A felnőttek 50%-a küzd valamilyen félelemmel, ami lehet kígyó, pók, patkány illetve földrengéstől való félelem is.

 
Mit lehet tenni?

A jóhír, hogy ezekre a rendellenességekre van gyógyír, és a félelmeket irányítás alatt lehet tartani. A fóbiák kezelésére rengeteg gyógyszert tartanak nyilván. Egyes antidepresszánsok is jótékony hatást gyakorolnak a fóbiában szenvedő betegekre. Ezek a gyógyszerkészítmények elősegítik az érintett beilleszkedését, csökkentik félelmeit és javítják biztonságérzetet. Egyes fóbiák esetén, a leggyakoribb kezelési módszer a pszihoterápia. Ez a módszer nagyon egyszerű; lépésről lépésre a beteget rávezetik a helyes viselkedésre, azaz, aki például írtózik a pókoktól, a terápia során eljut egészen addig amíg megszokja ezek jelenlétét. A térápia szükségessége nem minden esetben indokolt. Ha valaki írtózik a mérgeskígyóktól, akkor nincs szüksége kezelésre, amennyiben olyan nagyvárosban él, ahol ezeknek az állatoknak a jelenléte nagyon ritka, vagy hiányzik. Ugyanakkor, ha az egyén a városból olyan helyre költözik, ahol esetleg találkozhat ilyen kígyókkal, akkor a terápia szükségessége értelmet nyer.

 
Néhány érdekesebb fóbia:

ACEROPHOBIA – a savanyú íztől való félelem

ASTROPHOBIA – a csillagoktól való félelem

BIBLIOPHOBIA – könyvektől való félelem

CATOPTROPHOBIA – tükörtől való félelem

DENDROPHOBIA – a fáktól való félelem

ELEUTHROPHOBIA – a szabadságtól való félelem

GENOPHOBIA – szexuális vágyaktól való félelem

LALIOPHOBIA - a beszédtől való félelem