Mindenkinek legyen egy álma!

Észak-Koreától Gambiáig, Türkmenisztántól Haitiig, politikától a sportig, tragédiától az örömig, fájdalomtól az ölelésig, kilátástalanságtól a reményig. Sok mindenről, összefoglalva mégis azt mondhatjuk, világunkról és az életről szólt Vujity Tvrtko péntek esti előadása.

A magyar televíziózás legismertebb oknyomozó riportere, a horvát és magyar gyökerekkel rendelkező Vujity Trvtko önálló estet adott péntek este Szatmárnémetiben. A Dinu Lipatti Filharmónia előadóterme pedig csordultig megtelt emberekkel. Még az emeleti páholyban sem maradt egyetlen üres szék sem.

Sokan voltak kíváncsiak az emberre, aki bejárta a föld poklait a dél-szláv háborútól Észak-Koreán keresztül Haitiig. És aki 2000-ben hazahozta a világ utolsó második világháborús hadifoglyát, Toma Andrást. Az est érdekesnek ígérkezett abból a szempontból is, hogy egy televízióhoz szokott oknyomozó riporter miként tud betölteni egy egész estet, miként tudja megfogni a közönséget.

A két óra villámgyorsan eltelt. A 19 perces, a Haiti-i borzalmakat, Weisz Fanni és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat tevékenységét bemutató filmen kívül egy percről percre, mondatról mondatra remekül felépített műsorral rukkolt elő. Néha stand-up-osokat megszégyenítő poénokkal, máskor meg szívszorongató fordulatokkal szórakoztatta a közönséget. A legnagyszerűbb mégis az volt, amint ezeket vegyíteni tudta: a hallgatóság egyik végletből a másikba esett, a váltás azonban nem volt drasztikus, zavaró. A remek stílusérzéke miatt elsősorban azért, mert rendkívül hiteles, amit mond.

Tvtrko előadásának két mottója van. Az egyik, hogy merjünk álmodni! A másik, Károlyi Béla világhírű erdélyi tornászedző szavait kölcsönvéve, hogy meg tudjuk csinálni. Amellett, hogy bemutatja világunk kevéssé ismert vagy elképzelhetetlennek tartott részeit, előadásának célja, hogy megmutassa: az életben a legfontosabb a nevetés, a segítség, a szeretet és a remény.

Vujity Tvrtko előadásáról aki lemaradt, az tényleg bánhatja.