Senki nem kérdezte meg őket, hogy szeretnének-e állampolgárságot változtatni, egy újabb hivatalos államnyelvet elsajátítani. Ezek a hagyományos nemzeti kisebbségek az illető országok leghűségesebb állampolgárai. Háborúk, gazdasági válságok, belpolitikai csaták, asszimiláció ellenére sem hagyták el őshonos, régi-új hazájukat. Részükről a lojalitás töretlen. Épp ezért érthetetlen, hogy a nagy országok több tízmilliós lakossága miért fél néhány százezres, esetleg félmilliós, másfélmilliós kisebbségtől." - részletezte az európai parlamenti képviselőjelölt.
Elmondta, az Unióban használatos önrendelkezések különböző formái a területi vagy kulturális autonómia, amely a többség és kisebbség konszenzusos politikájának az eredménye, nem gyengítette az illető ország gazdasági, politikai, társadalmi erejét, de még az Európai Unióét sem. "Románia 1920 óta létezik a mai formájában. Ezen a területen 28% nem román lakosság élt 1930-ban, ma ez a szám 10%-ra csökkent. Romániával együtt több tagországnak is hasonló gondja van. Vannak törvények, jogok, de nem tudják szavatolni ezeknek a gyakorlatba ültetését, pedig a nyelvi, etnikai, regionális sokszínűség európai érték.
Ezért fontos, hogy a már működő, jól bevált uniós példákból, egy mindenki számára elfogadható, az országok területi integritását nem sértő, iránymutató tervezet szülessen" - ismertette Sógor Csaba a következő parlamenti ciklusra tervezett tevékenységét.
Sógor Csaba Arad megyei településeken járt
