2014-06-14 14:22:18• hírek • MTI

Mihai Eminescu 125 éve halt meg

Százhuszonöt éve, 1889. június 15-én halt meg Mihai Eminescu, a román költészet legnagyobb alakja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Mihai Eminovici néven született 1850. január 15-én az észak-moldvai Botosaniban, szegény parasztcsaládban. Az elemit és a gimnáziumot a bukovinai Cernautiban (ma Csernyivci, Ukrajna) járta ki, majd joggyakornok lett Botosaniban. Ebben az időszakban vándor színtársulatoknál is dolgozott súgóként és másolóként.

1869 és 1871 között a bécsi, majd 1872-1874-ben a berlini egyetem előadásait hallgatta. 1874-ben a iasi (Jászvásár) egyetem könyvtárának igazgatója, majd tanfelügyelő volt, 1876-tól dolgozott újságoknál, 1877-től 1883-ig a Timpul című konzervatív bukaresti napilapot szerkesztette. Irodalmi és szakmai pályafutásának ebben az évben egy idegösszeomlás vetett véget, emiatt egy bukaresti zárt intézetbe, majd a döblingi elmegyógyintézetbe került. Bár állapotában mutatkozott átmeneti javulás, végül szervezete nem tudott megküzdeni a rátörő betegségekkel és 39 éves korában, 1889. június 15-én meghalt.

Irodalmi pályája tizenhat éves korában indult, ekkor közölte első verseit a Familia című folyóirat. A lapnál változtatták szlávos hangzású nevét a nemesi hangzású Eminescura, amelyet ettől fogva maga is használt. Költővé tulajdonképpen a Convorbiri literare című folyóirat avatta, melynek 1869-től volt munkatársa. Életében egyetlen kötete jelent csak meg, 1883-ban Költemények címmel, legismertebb verse Az Esthajnalcsillag. Verseit, konzervatív politikai nézeteit közvetítő cikkeit elsősorban folyóiratokban publikálta. Eminescu életművének nagy része mintegy 15 ezer oldalnyi kéziratos anyagban maradt fenn, és csak halála után jelent meg nyomtatásban.

Írásművészetének uralkodó jegye a romantika, amelyet az 1848-as forradalmi időszak hatása és a népköltészet kultusza is táplált. Költészete szélsőségek között ingadozott: a sodró lendület és a komor meditáció, a szomjas boldogságvágy és a lemondás, az álmok bűvölete és a napi valósággal perlekedő békétlenség, a mennyei és a földi, az angyali és a démoni ellentétei váltották egymást műveiben. Hazafias versei nagy hatást gyakoroltak olvasóira és mindmáig hivatkozási alapot jelentenek különböző román politikai erők számára is.

A versek mellett írt romantikus novellákat is, amelyek középpontjában egy-egy filozófiai kérdés áll. Befejezetlenül maradt regénye a Szárnyaszegett géniusz, amelynek megírására az 1848-as forradalmi események késztették. A népköltészet hatására írt meséket is.

Alig van európai nyelv, amelyre ne fordították volna le Eminescu műveit, magyarul olyan kiváló költők tolmácsolásában olvasható, mint Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Dsida Jenő, Szabó Lőrinc, Kálnoky László.

Romániában születésének 150. évfordulóján a 2000. évet Eminescu-évnek nyilvánították, amelynek keretében szülőföldjén ismét megnyitották a restaurált Eminescu-emlékházat. Több iskola és közintézmény viseli a nevét, Iasiban múzeuma található, az ő képe látható az 500 lejes bankjegyen, a Merkúr bolygón krátert neveztek el róla.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: