Mienk itt a tér: Portugália egy győzelemmel lett EB-győztes!

Ha nem is volt olyan hangulat, olyan lelkesedés és olyan extázis, mint Magyarország mérkőzésein, a szatmáriak a Portugália meglepetés-győzelmét hozó Európa-bajnoki döntőt is nagy számban együtt nézték végig. De mivel is maradunk ezen Európa-bajnokság után?

A portugál labdarúgó-válogatott Eder hosszabbításban szerzett góljával 1-0-ra legyőzte a házigazda francia csapatot a 15. labdarúgó Európa-bajnokság vasárnapi döntőjében.  A portugálok sikerének értékét növeli, hogy Cristiano Ronaldót a 25. percben sérülés miatt le kellett cserélnie Fernando Santos szövetségi kapitánynak, akinek irányításával tétmeccsen még nem kapott ki az együttes.

A Saint-Denis-ben rendezett fináléban a Lille csereként beállt csatára a 109. percben szerezte a győztes gólt, amellyel Portugália először hódította el az Európa-bajnoknak járó Henri Delaunay Kupát. Egyetlen korábbi döntőjében, 2004-ben házigazdaként nagy meglepetésre kikapott Görögországtól.

A franciák harmadik diadalukkal utolérhették volna az élen a spanyol és a német válogatottat, illetve másodszor fordult elő, hogy a hazai csapat a döntőben veszített.

A portugálok csoportharmadikként jutottak tovább a magyarok által megnyert F jelű négyesből. És ha Elek Ákos kapufája a 64. percben bemegy, talán tovább sem jutnak a csoportból....

A várakozásoknak megfelelően a franciák nagy lendülettel kezdték az összecsapást, mégis a portugálok előtt adódott az első lehetőség, azonban Nani két védő között kilépve csúnyán fölé lőtt. Ezt követően viszont a hazaiak kerültek helyzetbe kétszer egymás után, Griezmann előbb lábbal még célt tévesztett, de pár perccel később fejese után Rui Patriciónak bravúrral kellett védenie a jobb felső sarokba tartó labdát.

Ezt követően viszont nem a játék okozta a drámát, hanem a portugálok legjobbjának, Cristiano Ronaldónak a sérülése: a Real Madrid szélsője Payet-vel ütközött és maradt lenn a földön. Bár folytatta a játékot, pár perc múlva ismét a földre feküdt sírva, ezután hosszasan ápolták az oldalvonal mellett. Még egyszer visszatért, de amikor egy indítást követően megpróbált felgyorsítani, ismét húzta a lábát, majd a passza után jelezte, nem tudja folytatni a játékot, és földhöz vágta a csapatkapitányi karszalagot, amelyet végül Naninak adott át a 25. percben.

Ronaldo kiválása mintha inkább a franciákat zavarta volna meg, ugyanis mezőnyben teljesen kiegyenlítetté vált a játék. A hátralévő időben jószerivel semmi említésre méltó nem történt, egyedül Sissoko közeli lövése jelentett veszélyt, de azt Rui Patricio hárította.

A játékosok ott folytatták a második félidőben, ahol az elsőben abbahagyták, azaz unalmas mezőnyjátékkal telt az idő, mivel egyik csapat sem mert kockázatot vállalni. Ezen próbált meg változtatni Didier Deschamps francia szövetségi kapitány Coman pályára küldésével. Részben bevált a terve, mert a 20 éves futballista által valamelyest megélénkült a hazaiak játéka, az ő beadása után Griezmann fejelt pár centivel a kapu fölé.

A hajrá valamelyest mozgalmasabb volt az addig látottaknál, elsőként ismét Coman kiugratása okozott veszélyt, de Giroud lövését Rui Patricio védte. A szorításból kiszabadult portugáloknak is volt kapura tartó lövése, de Lloris is a "helyén volt". Az utolsó percekben Sissoko bombájánál viszont megint Rui Patriciónak volt dolga, illetve a rendes játékidő ráadásában már ő sem tudott segíteni Gignac közeli próbálkozásánál, de akkor a jobb kapufa mentette meg a portugálokat, így következhetett a hosszabbítás.

A ráadásban is próbálkozott a francia gárda, de igyekezete egyre erőtlenebbnek tűnt, miközben a becserélt Eder egyre több gondot okozott a hazai védőknek. A portugálok "feltámadását" már az első felvonásban jelezte Eder fejese, amit Lloris még hárítani tudott. A folytatásban viszont Guerreiro szabadrúgásból már a keresztlécet találta el, de rögtön utána Eder nem hibázott és kilőtte a jobb alsó sarkot 22 méterről. A hátralévő időben a portugálok hősiesen és hatékonyan védekeztek, így Rui Patriciónak jószerivel védenie sem kellett az eredmény megtartásához.

A döntő méltó befejezése volt az idei Európa-bajnokságnak, egyben egyfajta szintézise is. A finálé nem elsősorban színvonala, hanem drámaisága miatt marad emlékezetes: gondoljunk csak Ronaldo korai sérülésére, Gignac utolsó másodperces kapufájára, majd Quaresma kapufájára, végül Éder győztes góljára.

Az idei Eb ugyanis nem a remek meccsek, hanem sokkal inkább a végletekig kiegyenlített mérkőzések miatt maradhat emlékezetünkben. Mint az az Eb, amelyen a csapatok nagy része szinte minimális kockázatot sem vállalt fel a győzelemért. Mint az az Eb, amelyen a reaktív, nem kezdeményező futball vezetett eredményre. A jó védekezés és a vereség elkerülése akár a végső siker eléréséhez is elég: ezt mutatja Portugália, amely mindössze egyetlen mérkőzését tudta megnyerni a rendes játékidő 90 perce alatt. Ennek következtében Portugália statisztikája, eredményes képlete így néz ki: hat döntetlen + egy győzelem = Európa-bajnoki cím...

Mivel maradunk mi, szatmári magyarok ezen Eb után? Egyrészt egy olyan bátor, lelkes és őszinte futballt bemutató magyar válogatottal, amelyért ismét lehetett lelkesedni, amelyet lehetett szeretni, mert mindezt meghálálta. Másrészt egy olyan világeseménnyel, amelyet 1990 óta először nem követhettünk figyelemmel saját anyanyelvünkön! Harmadrészt pedig egy olyan Eb volt ez, amely komoly, életre szóló közösségi élménnyel ajándékozott meg mindannyiunkat - a Fan Festnek hála.

Eredmény, döntő:

Portugália-Franciaország 1-0 (0-0, 0-0, 0-0)
Saint-Denis, Stade de France, 75 868 néző, v.: Mark Clattenburg (angol)
gólszerző: Eder (109.)
sárga lap: Cédric Soares (34.), Joao Mario (62.), Guerreiro (95.), W. Carvalho (98.), illetve Umtiti (80.), Matuidi (97.), Koscielny (107.), Pogba (115.)
Portugália: Rui Patricio - Cédric Soares, José Fonte, Pepe, Guerreiro - W. Carvalho - Joao Mario, Adrien Silva (Moutinho, 66.), Sanches (Eder, 79.) - Nani, Cristiano Ronaldo (Quaresma, 25.)
Franciaország: Lloris - Sagna, Koscielny, Umtiti, Evra - Pogba, Matuidi - Sissoko (Martial, 110.), Griezmann, Payet (Coman, 58.) - Giroud (Gignac, 78.)