Mézga Géza, Pom Pomm, Frakk: ahol a pókok is csak mesét szőnek

Mézga Géza, Pom Pom meséi, Frakk, a macskák réme – a gyermekkor meghatározó meséi. Alkotói kulturális örökséget hagytak ránk. Az emléküket őrző filmstúdiók és múzeumok olyan titkokat árulnak el alkotókról és szereplőkről, amelyeket nem is gondolnánk. Az M1 Itthon vagy! című műsorában ezeket mutatták be.

„Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, és ahol talán még a kisasszonyok is rózsát nevetnek. Ott, a budavári Mesemúzeumban kezdődik a séta, amelyben még a pókok is csak mesét szőnek.” A múzeum állandó kiállításán elevenedik meg a mesék világa: itt legyőzhető a hétfejű sárkány, bevehető a sötét erdő, bárkiből lehet furfangos legkisebb királyfi.

A mesék sokszor olyan életigazságokkal foglalkoznak, amelyek függetlenül attól, hogy több száz éve keletkeztek, a mai napig életünk részét képezik – mondta Helmich Katalin, a Mesemúzeum szakmai vezetője.

János vitéz modern technológiával ötvözve

A Kiskunság szívében, Kiskőrösön van a János vitéz Látogatóközpont, ami otthont ad a mese és a valóság együttesének. A látogatók Kukorica János halhatatlan történetébe feledkezhetnek bele: a szikkadt rónától egészen Tündérországig minden végigjárható, átélhető. A gyermekek számára a látogatóközpont olyan vizuális élményt ad, amely megfoghatóvá teszi János vitéz történetét – mondta Tóth Anett, az intézmény vezetője.

Óperenciás tengernyi történet született Vecsésen

Az alkotás és a mese örömét hirdeti a vecsési emlékház. A történelmi értékű épületben a meseirodalom egyik legnagyobbja, Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg 60 éven keresztül élt és alkotott. A falak között rengeteg történet és mesealak született. Itt Mazsola túrja a földet, Kukori meg Kotkoda kapirgál a fűben rovarok után kutatva, és természetesen Frakk kergeti a macskákat.

Bálint Ágnesnek a hétköznapok egyszerű mozzanatai mind-mind ihletforrást rejtettek. Az író 1958-tól nyugalmazásáig a Magyar Televízió gyermek- és ifjúsági osztályának munkatársaként alkotott, számtalan mese és meseműsor ötletgazdája volt, az általa teremtett alakok sokunk gyermekkorát kísérték végig.

Vuk, Pom Pom és a Mézga család „otthona”

A mesés múltú hazai rajzfilmgyártás kultúrtörténete egy budapesti helyszínhez, a Hűvösvölgyhöz köthető. A – mai nevén – Pannónia Filmstúdióban születtek az első rajzfilmre álmodott mesék az 1950-es évek második felében. Az évtizedek során itt alkotott Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila és Ternovszky Béla is. Generációk nőttek fel az itt született meséken: Vuk, Pom Pom, a Mézga család és a Macskafogó történetein. Az intézmény ma tárt kapukkal várja az érdeklődőket, emlékszoba és ereklyék tárják fel a rajzfilmek múltját, jelenét, kulisszatitkait.

Ahonnan a Magyar népmesék indultak

Kecskemét is szívesen meséli saját rajzfilmtörténetét, ugyanis 1971 óta élénken részt is vesz benne. Kezdetben a Pannónia Film egyik műtermeként, a rendszerváltozást követően önálló műhelyként. A rajzfilmstúdió történetének egyik legrégebbi mesélője Mikulás Ferenc, aki mindent tud a kezdetekről, a leghosszabb ideig itt szőtt mese pedig a mindenki által jól ismert Magyar népmesék, amelynek gyártása 1977-ben indult el.

Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője elmondta, száz epizód készült a Magyar népmesékből, a világ számtalan országában megvásárolták, a világ 120 országából 76 millió megtekintést ért el a világhálóra feltöltött mesesorozat.

Soha nem látott animáció került képernyőre

A hetvenes évek derekán, a televízió-képernyőn alig, animációban pedig sosem látott parányi lények, kicsiny vízi állatkák úsztak be a gyerekek és felnőttek mindennapjaiba a Vízipók-csodapók című mesesorozat révén.

Mikulás Ferenc szerint ezek az apró, kicsit csúnya lények belső tulajdonságaik alapján váltak szerethetővé, a víz alatti történetről szóló mesesorozatot végül 45 országban vásárolták meg, főként a keleti országok. Mint mondta, a japán császár, aki egyébként akvarisztikával foglalkozott, az egyik kedvenc sorozatának tartotta a Vízipók-csodapók történetét.

Az idén 48 éves Kecskeméti Rajzfilmstúdiót 2011-ben Magyar Örökség-díjjal jutalmazták.

A bábszínház is a mesemondás része

Kecskeméten nemcsak a palota cifra, és nemcsak a rajzfilmstúdió varázsol át egy egészen másik, csudavilágba, de még a bábszínház épülete is mesébe illő. A Ciróka hazánk egyetlen olyan bábszínháza, amelynek épülete kifejezetten a bábjáték számára épült.

A mesemondás, amennyire a képzelet és a fantázia, úgy a mindennapok és a valóság világa is, így a történetmesélés már a társadalmak szerveződésének kezdete óta a kultúra és a mindennapok fontos része, ennek egy különleges és ősi műfaját képviseli a bábművészet.

Az életre keltett Pom Pom

Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a Csukás István álmodta és Sajdik Ferenc által életre keltett hol ilyen, hol olyan Pom Pomot. Vácott, a Mosolyalbum kiállítótérben nyomába eredhetünk Gombóc Artúrnak, Hapci Benőnek, A nagy Ho-ho-ho-horgásznak, Sajdik Ferenc terjedelmes életművének.

A grafikus-karikaturista Sajdik művészeti alkotásai mesések és beszédesek: színük, humoruk és vidámságuk ugyanis Vác város történeteit is feltárja, sőt, még az itt élőknek is tud újat mondani.