Megszűnhet a vétójog az ENSZ BT-ben?
Csaknem száz ENSZ-tagország támogatta azt a francia és mexikói kezdeményezést, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai önként mondjanak le vétójogukról, amikor a testület népirtás vagy más súlyos tömeges bűncselekmények esetében hoz határozatokat - közölte pénteken Jean-Baptiste LeMoyne francia Európa-ügyi államtitkár a vétójog kérdésének szentelt tanácskozás után a New York-i ENSZ-központban.
Franciaország és Mexikó négy éve szorgalmazza a vétójog korlátozását tömeges bűncselekmények, népirtások, emberiesség elleni bűntények és súlyos háborús bűncselekmények esetében az öt álladó BT-tag “informális, önkéntes és közös megállapodása alapján”. Ehhez nem kell módosítani az ENSZ-alapokmányt, és a kezdeményezés abból a mély meggyőződésből fakad, hogy a vétó “nem jog vagy privilégium, hanem felelősség” – tette hozzá.
Moszkva: ne csorbuljon a vétójog!
A francia-mexikói kezdeményezés az ENSZ BT reformjáról zajló viták egyik legkeményebb kérdése. Moszkva többször értésre adta, hogy számára elfogadhatatlan bármilyen felvetés, amely csorbítja a 15 tagú Biztonsági Tanács öt állandó tagjának – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína – vétójogát. Hasonló állásponton van Washington és Peking is, míg London és Párizs hajlandó lenne lemondani róla, ha sürgős döntéseket kell hozni tömeges bűncselekmények megakadályozása végett.
Csütörtökön a nagy gazdasági súllyal rendelkező ügynevezett G4-ek – Németország, Japán, India és Brazília – is szorgalmazták, hogy vegyék fel őket a BT állandó tagjai közé, mert a második világháború győztes nagyhatalmaiból alakult BT-csoport jelenlegi összetételében már rég nem tükrözi a globális valóságot.
