Meglepő lehet, de a víz az egyik legfurcsább dolog az univerzumban

A Földön lévő összes vízmolekula, a szervezetünkben és más élőlényekben lévőt is beleértve, évmilliárdok óta létezik – derül ki a BBC kisfilmjéből. Miután a Földre érkezett, állandó körforgásban van a kőzetekben, levegőben, állatokban, növényekben és vissza.

Minden egyes molekula hihetetlen utazáson megy keresztül, mielőtt elér bennünket. A bennünk lévő víz valaha dinoszauruszokban, baktériumokban, az óceánokban, viharfelhőkben a sarki jégsapkákban és megannyi más helyen megfordult.

A Földön lévő összes víz a Földön kívülről származik. Még talán ismerős része is a világunknak, de az óceánjaink évek százmillióival azután alakultak ki, hogy a bolygónk formát öltött volna. A víz aszteroidákkal és üstökösökkel, a naprendszerünk széléről érkező objektumokkal érkezett az űrből. Mérhetetlenül nagy porfelhők és sziklák maradékai voltak, amelyek nem voltak képesek égitesteket alkotni. Ez az eredete az összes Földön található víznek.

A víz nem követi a kémia hagyományos szabályait, először is, nem igazán lehetne folyadék állapotban a planétánkon. A vízmolekulák két nagyon könnyű atomból, hidrogénből és oxigénből állnak, továbbá a földfelszíni hőmérséklet és nyomás szerinti kémiai törvények alapján a víznek gáznak kellene lennie.

Ha megfagy, bármely másik vegyülettel ellentétben, kitágul, azután a jég lebeg a vízen. Ezt szinte mindennap látni, de gondolkozzunk el rajta egy pillanatra, milyen különös is ez. Idővel kiderült, hogy ez az egyedülálló tulajdonsága nagyon hasznos volt. A lebegő jég lehetővé tette az összetett életformák megmaradását és fejlődését, annak ellenére, hogy számtalan jégkorszak szilárdra fagyasztotta a Föld felszínt. A furcsaságoknak itt még nincs vége.

Tudták, hogy a forró víz gyorsabban megfagy, mint a hideg? Valóban így van, és senki sem tudja pontosan, miért is van így. A tudomány Mpemba-hatásként említi a jelenséget, az eddig napvilágot látott lehetséges magyarázatokkal kapcsolatban még nem született egyetértés – a szerk.

A vízmolekulák képesek a gravitáció ellenében felfelé úszni szilárd, közel függőleges felületeken, mivel szeretnek egymáshoz tapadni. Olyan ügyesek ebben, hogy tulajdonképpen képesek apró csatornákon keresztül felhúzni egymást, amilyenek például az apró véredények a testben.

Az oxigén és a tápanyagok is így jutnak el az agyunkhoz. Ugyanez a folyamat zajlik le a kapillárisnak nevezett jelenség esetén, amelynek hatására képes táplálni a mélyben lévő víz a növények leveleit és ágait, amelyek növekednek a napfényben.

Naprendszerünk fulladozik a vízben. Korábban azt gondoltuk, hogy egyedül mi a Földön rendelkezünk ekkora vízkészlettel, de tény, hogy ez a második leggyakoribb molekula  az univerzumban. Mára már tudjuk, hogy van víz a Holdon, a Marson és a Plútón is.

A Naprendszer szinte minden objektumán van H2O, és ahol van víz, ott élet is lehetséges.

Ahogyan a kisfilm is javasolja, töltsön egy pohár vizet, és vessen egy pillantást erre a színtelen, jellegtelen és íztelen anyagra. Mert az valójában igazán figyelemreméltó. Rengeteg kémiai szabályt megszeg, amelyek megértésével küzdenek a kutatók. Lázadó magatartásától eltekintve egyikünk se, sőt, a ma ismert világunk sem létezhetne.