2018-09-04 06:15:12• hírek • közlemény

Megemlékezés Tasnádszarvadon Petri Mór életéről és munkásságáról

Petri Mór születésének 155. évfordulóján emlékeztek meg a neves történészről, ki egyben költő és pedagógus is volt, valamint fő műve a Szilágy vármegye monográfiája című hatkötetes alkotás. A tasnádszarvadi eseményről László László beszámolóját közöljük.

Petri Mór (1863-1945), az akkor Szilágy vármegyéhez tartozó Tasnádszarvadon született 155 évvel ezelőtt. Főműve a Szilágy vármegye monográfiája (hat kötetben 1901-1904), a mai napig megkerülhetetlen forrása a vidék történelmének, és példát mutat, hogy miként kell egy ilyen nagyszabású és maradandó munkát létrehozni.
 

A hálás utókor nevében az Erdélyi Múzeum Egyesület Zilah és vidéke csoportja, a tasnádszarvadi református egyházközség, valamint más egyesületek és magánszemélyek 2018. szeptember 2-án szülőfalujában adóztak a Petri Mór emlékének.
 

A méltatásnak és hagyományápolásnak már van előzménye, hisz jó tíz évvel ezelőtt tasnádi vitéz Bikfalvy György kezdeményezésére emléktáblát avattak a tasnádszarvadi református templomban. Petri Mórnak Budapesten, a Kerepesi úti temetőben található sírjánál kopjafát is állítottak.
 

A vasárnapi emlékező istentiszteleten Dénes Béla - a házigazda lelkipásztor - Petri Mórnak, a falu legismertebb szülöttének munkásságát, találóan Illés próféta példájához hasonlította. Az istentisztelet után, helyi szavalók Petri Mór több versét elszavalták, megidézve az ő szellemét.
 

Az emlékezés folytatásában: dr. Bajusz István történész, egyetemi tanár beszélt arról, hogy az Erdélyi Múzeum Egyesület Zilah és vidéke csoportja már rég igyekszik ápolni Petri Mór örökségét. Petri Mór díjat is alapítottak, amelyet minden évben odaítélnek olyan szilágysági személyiségeknek, akik szerepet töltöttek be a vidék kulturális életében vagy közéleti tevékenységükkel mutatnak jó példát. Ezt a díjat most a tasnádszarvadi református egyházközség is megkapta, amit Dénes Béla tiszteletes úr vett át.
 

Az emlékezők között, mint már volt szó róla, kiemelkedő szerepe volt vitéz Bikfalvy György tasnádi polgárnak, 1956-os egykori politikai elítéltnek, aki felvette a család Magyarországon és Erdélyben élő tagjaival a kapcsolatot, s aki próbált utánajárni Petri Mór élete utolsó és legkevésbé ismert időszakának, halálának és temetésének. Ezeket az információkat is megosztotta a jelenlevőkkel.
 

Az emlékező közösséget köszöntötte a bogdándi iskola nyugalmazott igazgatója, Mészáros Lőrinc tanár úr, mely iskola elsőként vette fel a Petri Mór nevét. Hasonlóan, Maier Elemér nyugalmazott nagyfalusi iskolaigazgató is köszöntötte az egybegyűlteket és előadta, hogy miként adták ők a nagyfalusi iskolának Petri Mór nevét.  
 

Alulírott vetített előadásban mutatta be Petri Mór életét és tanári, tanfelügyelői, közírói, költői és nem utolsó sorban monográfiaszerzői munkásságát. Röviden ismertette a múlt század elején megjelent Szilágy vármegye monográfiájának hat kötetét, kitérve a szülőfalu történelmére, etnikai és felekezeti viszonyainak az alakulására.
 

Dr. Széman Péter, az EMKE országos elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket és csatlakozott a Petri Mór személyiségét és munkásságát méltatókhoz.  Kovács Kuruc János - zilahi nyugalmazott történelem tanár - a rendezvény másik fő kezdeményezője, kitért arra, hogy Zilahon és Szilágyságban már 1990 óta próbálják folytatni Petri Mór munkásságát, az eltelt évszázad lemaradását behozni. A fogyatkozó, de lelkes szerzői csapat, még 1999-ben kiadta a Szilágysági magyarok I. kötetét, nemrégiben megjelent a II. kötet is, immár színes nyomásban és nyomdában van a III. kötet is. A II. és III. kötetekre elő lehet még jegyezni vagy előfizetni, önköltségi áron. Beszélt a további tervekről is, hogy jó lenne az évtized végére, a következő elejére kiadni a szilágysági monográfia megújított hat kötetét. Arról is szólt, hogy jó lenne, közös erővel a budapesti sírt karban tartani és ott egy méltó és maradandó emléket állítani Petri Mórnak.   
 

A tasnádszarvadi református templomban tartott ünnepélyes megemlékezés végén megkoszorúzták az ott található emléktáblát, majd az ünnepség hivatalos része citeraszóval kísért himnuszénekléssel zárult. A zenei aláfestést Gáspár Attila és Szabó Attilla kettős biztosította, akik az istentiszteleten is szolgáltak citeráikkal.
 

A megemlékezők ezt követően a hajdani református iskola épületében levő gyülekezeti házban folytatták az emlékezést kötetlenebb formában.  

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: