2018-12-16 10:22:07• hírek • MTI

Megállapodtak a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól

Al Gore, volt amerikai elnök, Nobel Békedíjas. Foto: Omar Marques/SOPA Images
Al Gore, volt amerikai elnök, Nobel Békedíjas. Foto: Omar Marques/SOPA Images

A dokumentum részletekbe menően rögzíti azt a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, legfőbbképpen azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a széndioxid-kibocsátás, megakadályozandó a katasztrofális léptékű globális felmelegedést.

A két hete kezdődött értekezleten a lengyelországi Katowicében – az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülésén (COP24) – mintegy kétszáz ENSZ-tagország szakpolitikusai és diplomatái vettek részt.

 

A konferenciának pénteken véget kellett volna érnie, de egy nappal meghosszabbították, és a résztvevőknek késő éjszaka sikerült konszenzusra jutniuk. Értesülések szerint a záródokumentum elfogadását az utolsó percben Törökország és Brazília akadályozta, az előbbi például azért kardoskodott, hogy a befizető fejlett országok helyett a fejlődők közé sorolják.

 

A maratoni tárgyalások végén Michal Kurtyka, a COP24 lengyel vezetője úgy fogalmazott, hogy a résztvevők a megállapodáscsomag révén ezernyi apró lépést tettek meg együtt előre, amire büszkék lehetnek. Kurtyka szerint valószínűleg minden egyes ország talál majd a megállapodásban olyat, ami nincs ínyére, de a résztvevők komoly erőfeszítéseket tettek, hogy kiegyensúlyozzák a különféle érdekeket.

 

Ambiciózusabbnak kell lenni a klímaváltozás leküzdéséhez

 

António Guterres ENSZ-főtitkár azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmény megvalósítási szabályrendszere az átalakulás alapjául szolgál, és határozottabb erőfeszítéseket megtételét követeli meg a nemzetközi közösségtől. A tudomány világosan megmutatta, ambiciózusabbnak kell lennünk ahhoz, hogy leküzdjük a klímaváltozást – mondta Guterres. Hozzátette, hogy ez lesz a figyelem középpontjában a következő klímacsúcson, amelyet jövő szeptemberre hív össze.

 

Bár a párizsi klímaegyezmény szerint az országoknak közös felelősségük van az éghajlatváltozás elleni harcban, minden országnak a maga felelősségéhez és képességeihez mérten kell hozzájárulnia ehhez. A szakpolitikusoknak sikerült áthidalniuk egy sor nézeteltérést a 156 oldalas szabálykönyvben, amely rögzíti például azt is, hogy egy adott országnak hogyan kell jelentést tennie és monitoroznia a saját maga által vállalt kötelezettségek teljesítését.

 

Két Celsius-fokon belül kell tartani a hőmérséklet-emelkedést

 

A három évvel ezelőtti klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig két Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint egyebek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta (törvénybe iktatta) az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

 

A katowicei értekezleten az egyik fő vitás kérdés az volt, a végső megállapodás hogyan viszonyuljon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) októberi jelentéséhez, amelyet a legfontosabb tudományos útmutatónak tartottak a párizsi egyezmény megvalósításához. Eszerint fel kell gyorsítani a klímavédelmi intézkedéseket, a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es adatokhoz képest 45 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az iparosodást megelőző szinthez képest a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

 

Az IPCC úgy foglalt állást, hogy ehhez drámai mértékű átalakulás szükséges a világgazdaságban, le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról. A katowicei értekezleten azonban az olajtermelő országok – az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait – megakadályozták az IPCC-jelentés ajánlásainak elfogadását, amit felháborodással fogadtak kisebb szigetországok és környezetvédelmi csoportok.

 

A katowicei klímacsúcs alkalmával az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bemutatta jelentését az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól. A WHO becslése szerint a párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén.

 

Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: