Még a nyári szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból az Egyesült Királyság
Június elején az alsóház elé terjeszti a brit kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) törvénybe iktatását célzó tervezetet.
A Downing Street kedd esti bejelentésének közvetlen előzményeként váratlanul személyes megbeszélést tartott Theresa May konzervatív párti miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője.
May hivatalának szóvivője a késő este véget ért tárgyalás után közölte: a találkozó célja az volt, hogy a miniszterelnök egyértelművé tegye a kormány elkötelezettségét a Munkáspárttal folyó tárgyalások befejezése és a brit EU-tagságról tartott népszavazás döntésének végrehajtása mellett.
A tárgyalások folytatódnak
Mindezek érdekében a kormány a június 3-án kezdődő héten előterjeszti a kilépési megállapodás törvénybe iktatásának tervezetét. Ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból – hangsúlyozta kedd esti tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.
Az illetékes hasznosnak és konstruktívnak nevezte Theresa May és Jeremy Corbyn megbeszélését. Hozzátette: a tárgyalások a kormány és a Munkáspárt között már szerdán folytatódnak tisztviselői szinten, annak érdekében, hogy meg lehessen teremteni a stabil többséget az alsóházban a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához, biztosítandó, hogy az Egyesült Királyság gyorsan kiléphessen az EU-ból.
A bejelentés gyakorlatilag egyenes utalásnak tekinthető arra, hogy a brit kormány június elejét tekinti a Munkáspárttal kezdett tárgyalássorozat befejezési határidejének.
Az alsóház a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval tavaly novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította.
Közös terv a kilépésre
Theresa May ezek után, a múlt hónap elején jelentette be, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az EU-ból.
Nincs hír azonban arról, hogy az eddigi tárgyalási fordulók érdemi előrelépést eredményeztek volna a vitás kérdésekben.
Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a konzervatív kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírása arról, hogy a választók jóváhagyják-e a Brexit feltételrendszerét.
A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a Brexit utáni időszakra.
A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. Theresa May miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, hogy ne menjen bele a Munkáspárttal semmiféle olyan kompromisszumba, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámunióban maradna az EU-val. Legutóbb éppen kedden szólította fel erre a kormányfőt közös levelében 13 olyan konzervatív képviselő, aki korábban kormányzati tisztséget töltött be.
Brexit az EP-választások után
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti európai parlamenti választásokon.
A brit EP-szavazást jövő csütörtökön tartják.
David Lidington, a brit kormány kabinetirodájának vezetője – aki e tisztségében Theresa May helyettesének számít – a BBC televíziónak nyilatkozva azonban a minap kijelentette: a kormány megkétszerezi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Brexit ne késsen sokat az EP-választások után, és „ideális esetben” a megválasztott brit EP-képviselőknek már nem is kell majd elfoglalniuk helyüket az Európai Parlamentben.
