Márciusban adhatják át a felújított Erdődi várat
Szatmárnémeti irányából Erdődre érve talán sokan nem is tudják, a magyar kulturális örökség mily jelentős része tekint le az országútra. Az Erdődi vár ugyanis nem csak az egyik legnagyobb magyar költő életében töltött be meghatározó szerepet, de a magyar protestantizmus történelmében is döntő eseményeknek adott otthont. És, amint azt a helyszínen megtudtuk, Erdély közelmúltjának eseményeiben is fontos szerepet töltött be.
Erdőd első, négy bástyás várát Drágffy Bertalan, Erdély vajdája építette 1481-ben. 1545-ben itt állították össze a protestánsok a 12 pontból álló hitvallásukat, tíz esztendővel később pedig zsinatot tartottak a várban - ezzel gyakorlatilag útjára indítva az erdélyi protestantizmust. Újabb tíz évvel később élte első mélypontját a vár, amikor János Zsigmond fejedelem leromboltatta. A romokból Károlyi Sándor építtetett várkastélyt 1727-30 között, 1847 szeptember 8-án itt kötött házasságot Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, az uradalmi felügyelő leánya. Az Erdődi várat 1896-ban neogótikus stílusban újították fel, ám a második világháborúban végleg elpusztult.
Ami akkor megmaradt belőle, azt az idő vas foga és sokak vas keze kitartóan koptatta tovább, mígnem már csak az elülső bástyája maradt meg illetve egy másik bástya bizonyos részei. Ezen kulisszák között zajlottak olyan események, amelyek Szakács Imre alpolgármester szerint 1990-ben a marosvásárhelyi fekete márciushoz vezettek. „A juhászok és mindenféle csőcselék körbevetette a várat és a Petőfi-emlékművet. Egyszerűen nem engedték, hogy elhelyezzük a koszorúinkat. Én és egy akkor 15 éves fiú tettük ki az RMDSZ koszorúját, más nem merte", mesélte Szakács a Szatmár.ro-nak.
Az erdődi és a nagykárolyi önkormányzat 2009-ben nyújtott be közös pályázatot a Károly-kastély és a vár renoválására, amelyre 16.340.694 lejt, azaz akkori árfolyam szerint 3,7 millió eurót fordított az Európai Unió. Ezen összegből hétszázezer eurót fordíthattak az Erdődi vár modernizálására. A projektet a Csehi Árpád vezette Szatmár Megyei Tanács is támogatta, így sikerült megteremteni az 58.000 lejes önrészt.
Noha a munkálatok jelenleg is folynak, Szakács Imre alpolgármester készségesen végigvezette a Szatmár.ro munkatársait a még álló, valamint az újjáépített bástyában. „Állítólag az út felőli bástyában állt az az oltár, ahol Petőfi és Szendrey összeházasodtak. Ebben szeretnénk kialakítani egy Rákóczi-levéltárat, a másikban pedig egy Petőfi-múzeumot. Az oltár jelenleg a püspökség tulajdonában van. Megelégednénk annak a másolatával is, még akkor is, ha úgy gondolom: ha eredetileg itt állt, akkor itt is van a helye", magyarázta Szakács, miközben a gyönyörűen újjáépített bástyában csigalépcső-szerűen feljutunk a legfelső szintre. „Minden emeletnek meglesz a külön szerepe, funkciója", mondja az alpolgármester.
A bástya földszintjén tátongó lépcsőlejárón lehet lejutni a pincébe, amelyet szintén felújítottak. Az éppen dolgozó munkások azonban jelezték, a lépcsőt frissen festették. Nem megyünk tehát le, Szakács azonban kifejti elégedetlenségét. „Elleneztem, hogy ezt a lejárót ide építsék. Azt szerettem volna, hogy az eredeti lejárót hozzák helyre az udvaron és ne ide vágják ezt a lyukat, mivel ezzel ezt a termet gyakorlatilag el is veszítettük."
Nem ez azonban az egyetlen tervezési pont, ami kiváltotta az alpolgármester nemtetszését: a másik bástya kapcsán ugyanis komoly hibát vétett a tervek készítéséért felelős Utilitas! A bástya alapja nagyobb átmérőjű kört ír le, mint a teraszos tető. Mivel a tetőszerkezetre semmiféle csatorna nem került, az esővíz az alapra folyik, rontva annak állagát! „Az önkormányzat kénytelen lesz megoldani a csatornarendszer felszerelését", értetlenkedett Szakács.
Ennél jóval nagyobb volumenű terveket és projekteket is megvalósítana az önkormányzat. Korábban szerették volna egy határon átnyúló pályázat támogatásával modernizálni az udvart valamint a várral szemben lévő kis tavat, ahová híd és ladikok is kerültek volna. Noha ez nem valósult meg, nem adják fel: újabb pályázatot készítenek éppen.
„Giccs az egész!", válaszolta az alpolgármester arra a kérdésre, amely a vár közelében, a domboldalban álló, apró bástyákat imitáló épületek sorsára vonatkozott. Aztán hozzátette, hogy azok soha nem képezték a vár részét, azokat az előző rendszerben építették. Akárcsak azt, a vár stílusát imitáló épületet, amelyben korábban kocsma működött. Ennek tulajdonosaival a polgármesteri hivatal perben áll, rendszerváltás utáni években ugyanis annak ellenére kiprivatizálták az épületet, hogy az közterület volt!
„Amikor a miniszter úr (Kelemen Hunor kultuszminiszter, szerk) meglátogatja a várat, arra fogom kérni, a tárca támogassa az egykori várfal újjáépítését. A várárok ugyanis veszélyessé teszi a várudvart, így pedig semmilyen rendezvényt nem tudunk megszervezni", mondta Szakács Imre.
Az Erdődi vár hivatalos átadása valamikor márciusban várható, az alpolgármester pedig reményét fejezte ki, hogy ezzel sikerül jelentősen fellendíteni a turizmust és az Erdőd városa iránti érdeklődést.
