2019-04-09 05:46:11• hírek • közlemény

Márai-est a magyar költészet napján

Április 11-én 19 órai kezdettel az Ács Alajos Stúdióteremben mutatják be az „...én fáradt vagyok Európától...” című Márai Sándor pódium-estet. A magyar költészet napja Márai Sándor születésnapja is egyben, 2019-ben pedig a költő halálának 30. évfordulójára emlékezünk, ezért döntött Szugyiczky István, az előadás szerkesztője és művészeti tanácsadója, a Harag György Társulat örökös tagja az április 11-i bemutató mellett.

„Gyakori állítás, melyet már-már közhelyszerűen szokás mondogatni, hogy a színházművészet és az előadóművészet a leginkább jelenidejű, a legélőbb, de épp ezért a legmúlandóbb és legillékonyabb művészet. Igaz is, nem is. Mert mi marad meg egy előadásból két évtized elteltével, különösen, ha az a befogadói emlékezet, amely rögzítette, még jóformán egy gyermeké volt? Mi marad meg, mi él tovább egy előadásból bennünk, feledékeny kortanúkban, akik még a befogadás pillanatában is csak tükör által, homályosan látjuk a láthatatlant? 


Alighanem éppen a lényeg marad: egy-egy átszellemült és átlényegült művész alakja, kisugárzása, lénye, és az a hangulat, amit bennünk kelteni tudott a hangjával, mimikájával és legapróbb mozdulatainak ősereje által. 


Így marad élő emlék, meghatározó benyomás számomra Ács Alajos lénye, az emlékek sokmindent tisztázó, mégis ködös fátyolán keresztül, nem is tudva már, vajon őt láttam-e, vagy Márait magát azon az egykori előadáson... És így él tovább bennem Elekes Emma alakja is, akit, bár személyesen ismerhettem, színpadon csak egyetlenegyszer láthattam, ugyancsak Szugyiczky István jóvoltából, a Polcz Alain-est elemi erővel és szuggesztivitással ható előadójaként. Amikor e sorokat írom, az általam vezetett társulattal és a hűséges szatmári közönséggel együtt, magam is mélységes gyászban teszem, ez iránt az apró, hatalmas színésznő iránt, aki túlzás nélkül a szatmári színjátszás egyik színháztörténeti jelentőségű életművet hátrahagyó, valóságos nagyasszonya volt: óriás, egy törékeny kismadár-testben... 


A mostani, költészetnapra időzített Márai-est egyik különlegessége éppen ez: hogy Ők ketten az égi társulatból most egy estére visszaszerződnek közénk, hogy hitem szerint nemcsak hangfelvételen, de szellemük, ránk maradó művészi, erkölcsi és emberi hagyatékuk egész erejével jelen legyenek láthatatlanul is az éppen Ács Alajosról elnevezett stúdió színpadán. A stúdióén, melynek falán éppen abból az egykori Márai-estből vett alkotó pillanatában megörökített Ács Alajos alakja őrködik...


Rendhagyó premier ez: élők és örökké élők közös produkciója, ma még halandó és immár örök halhatatlanságba öltözött pályatársak találkozása egy szimbolikus helyen, egy szimbolikus pillanatban, egy nem kevésbé szimbolikus irodalmi anyag megszólaltatása kapcsán, melyből egy újabb halhatatlan arc sejlik fel előttünk: a Márai Sándoré. Hogy mindez Márai születésnapján, a magyar költészet napján (tehát József Attila születésnapján is, értelemszerűen), egyben pedig Elekes Emma temetése napján történik, méghozzá nemcsak Szatmáron, hanem Temesváron, Csíkszeredában és Nagyváradon is – nos ez talán több mint puszta véletlen egybeesés. Az efféle egybeesésekben a magát szerényen csak művészeti tanácsadóként aposztrofáló szerkesztőén kívül egy sokkal hatalmasabb, égi rendező munkáját is felfedezni vélhetjük, amikor önkéntelen borzongással belegondolunk, milyen hatalmas, apró lény is az ember... Valóságos csodákra képes a költészet, a színház, tehát a művészet erejével.


A színházi tér csodája, az előadóművészet csodája, a közös, jelenidejű együttlét múló pillanatba zárt alkotóenergiája tehát legyőzi saját múlandóságát is, mert kijátssza a tér és az idő makacs szabályrendszerét, és az örökkévalóságra nyit kaput – akár a költészet maga. Ezáltal a csoda által Ács Alajos jelen lehet a róla post mortem elnevezett stúdióban, Elekes Emma pedig, ugyanazon a napon, amelyen sírba tér, az örökké élők könnyedségével léphet oda kollégáink, Boér Ferenc, Kovács Éva, Nagy Csongor és Rappert-Vencz Stella mellé. Ezen az estén nekik is szól majd a taps, akárcsak az általuk megidézett, halhatatlan Márainak...” – írja az est kapcsán Bessenyei Gedő István teatrológus, dramaturg, a Harag György Társulat művészeti igazgatója


„A magyar költészet napját ünnepeljük nemsokára. „A vers segít élni”, mondja Dragomán György, s ezzel lelkesen egyetértek. A manipulációk lebutított nyelvi világával, fondorlatosan kiagyalt hívószavak és közhelyek uralmával szemben a költészet a szabadság élményét kínálja.  Az önmagát kereső, a világra kíváncsian, érzékenyen és kritikusan tekintő emberek eszköze. A vers segít élni. A vers segít túlélni. Amikor magadra zárod az ajtót, mert érzed, hazudtak neked, hamis indulatokat, hamis vágyakat akartak kelteni benned, kinyithatsz egy verseskötetet… A sorok, mint ékszerész csíszoló korongja, lelkünkből formálnak drágakövet, salaktól megszabadított, tiszta fényűt. Örömmel tölt el, hogy az idei ünnepen négy színházban is, költészetnapi programként műsorra kerül a Szugyiczky István álltal szerkesztett Márai-összeállítás.


Követtem az anyag közel két évtizedes történetét. Láttam az első változat megrendítően szép előadását.


Akkor nem tudhattuk, Ács Alajos művészi pályájának záróakkordjait halljuk. A továbbiakban is kiváló művészek sora csatlakozott a szerkesztő-rendező által meg- és felújított változatokhoz és újabb pódiumelőadásokhoz. Nem feledhetem Bogdán Zsoltal az  Ady-estet, amit csíkszeredai direktorként volt szerencsém fogadni egy előző április tizenegyedikén! Mindezért, az idei ünnepen, köszöntöm Szugyiczky Istvánt a kitartásáért, hogy hisz a költészet erejében, hisz a szerkesztés a komponálás lehetőségeiben, abban, hogy a pódiumon megszólaló vers közösségi élménnyé avathatja tisztaságra áhítozó önmagunk keresését” – írja az előadás kapcsán Parászka Miklós, a Harag György Társulat egykori igazgatója.


„Rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy a pályámat a szatmári színházban kezdhettem.  Az a szellemiség ami ott, akkor meghatározó volt, nagyban hozzájárult mindahhoz, aki ma vagyok. A magyar költészet ünnepén túl, szóljon ez az előadás tisztelgésként ezeknek a csodálatos színházi embereknek” – szól Sebestyén Aba, színművész, rendező üzenete. 


„Ennyi év után, ha visszagondolok a 2002-ben bemutatott Márai-estre, melynek szereplői a feledhetetlen Ács Alajos, Kovács Éva és Sebestyén Aba voltak, szerkesztő- rendezője Szugyiczky István, az jut az eszembe, hogy az előadás nem csupán egy szikrája, hanem kiolthatatlan lángja volt a szatmári irodalmi ismeretterjesztés életre hívásának” – írja Elek György, újságíró.


Az előadás szereplői Boér Ferenc és Kovács Éva, a társulat örökös tagjai, valamint Nagy Csongor és Rappert-Vencz Stella. Felvételről hallhatjuk a társulat két legendás művészét, Ács Alajost és a napokban elhunyt Elekes Emmát.
 

Az előadásra jegyek kaphatók az Északi Színház jegyirodájában, minden hétköznap 10 és 17 óra között, valamint az előadás előtt egy órával, illetve online a biletmaster.ro internetes jegyértékesítő rendszerben. További tájékoztatásért a 0261-712106 telefonszámon vagy a szervezes@harag.eu e-mail címen lehet érdeklődni.  


 
Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: