A napokban egyébként hasonlóan foglalt állást Jörg Schönbohm brandenburgi belügyminiszter is. A konzervatív politikus külön nyilatkozatban szögezte le, hogy a feltárási munkálatokat - azok eddigi eredménytelensége ellenére is - folytatják. A miniszter szerint az elmúlt hetek munkálatai során talált kutatási leletek arra engednek következtetni, hogy a tömegsír "közvetlen közelben" található.
A feltételezett tömegsír német történészek szerint túlnyomó többségében a nácik által meggyilkolt magyar zsidók földi maradványait rejti. A korábbi kutatások alapján úgy vélték: a sír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a Cottbus közelében fekvő Jamlitz településen, ahol annak idején - 1943 és 1945 között - a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. A történészek szerint azonban 1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci SS február 2-án és 3-án, két helyszínen kegyetlen módon agyonlőtte. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szerint a jamlitzi tömegsír 753, a nácik által meggyilkolt magyar és lengyel zsidó holttestét tartalmazza, s a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban.
Az első tömegsírra építőmunkások 1971 májusában egy helyi kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá, s abban 589, többségében ugyancsak magyar zsidó földi maradványait találtak meg.
Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója ugyancsak azt hangoztatta, hogy a munkálatokat folytatják. Szavai szerint az eddigi ásatások során talált leletek között olyan tárgyakra, egyebek között edényekre, illetve porcelánmaradványra bukkantak, amelyek megerősítik, hogy a foglyok barakkjai a közvetlen közelben voltak. Morsch szerint ez is indokolja, hogy a kutatást folytatni kell.
