Magyar: Csak akkor van jövője az erdélyi mezőgazdaságnak, ha helyi igényeken és elvárásokon alapszik
Magyar Lóránd Tusványoson: csak akkor van jövője az erdélyi mezőgazdaságnak, ha helyi igényeken és elvárásokon alapszik
„Az erdélyi mezőgazdaság csak akkor tud erős maradni, ha megtalálja a megfelelő válaszokat az újkor kihívásaira. Ezen megoldásokat nem szabad törvényes úton, egy központosított rendszer szerint a gazdákra erőltetni, anélkül, hogy figyelembe vegyük az igényeket és a helyi érdekeket. Azoknak a kezdeményezéseknek van jövőjük, amelyek helyi szintekről indulnak, helyi sajátosságokra épülnek. Ilyen például a LEADER csoportok, ahol gazdák jól megfontolt, saját érdekek mentén szövetkeznek, együtt határozzák meg, hogy melyek legyenek a következő pályázati ciklus prioritásai. Minden, ami alulról építkezik, sokkal inkább figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, amelyek azután megjelennek a helyi igényekben. Nem ugyanarra van szüksége a mezőpetri nagygazdaságnak, mint az avasi bortermelőnek. De ugyanakkor ott vannak az egyesületek is, amelyek többnyire azzal a céllal jöttek létre, hogy a tagjaik plusz pontot szerezhessenek a leadott pályázataikhoz. A szövetkezeteknek nagy előnyei vannak, hiszen együtt könnyebben tudnak nagyobb mennyiségű terméket piacra dobni, egyszerűbb megoldani a tárolást, mert közösen építenek tárolót vagy hűtőházat, de az árat is szabályozni tudják” – fogalmazott Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője pénteken délelőtt a Szövetkezzünk – gazdák a globális világban című beszélgetésen.
„Szövetkezni akkor érdemes, ha kisebb-nagyobb csoport sikeresen közös nevezőre jut és együtt tevékenykedik a nagyobb siker érdekében. Mindegy, hogy termelői csoportok vagy mezőgazdasági szövetkezetek a tömörülési forma. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy a többi politikussal együtt olyan törvényeket alkossunk, amelyek segítik a gazdákat a boldogulásban. Az RMDSZ-nek konkrét javaslatai vannak ezen a téren. Elég, ha csak azt említem, hogy most már a társulások is igényelhetnek területalapú támogatást legelőkre, amit eddig nem tehettek meg. De ott van a napszámos törvényben végrehajtott módosítás, amely szerint az eddigi 90 nap helyett egy naptári évben már 180 napot dolgozhatnak azok, akik az állatok szezonális legeltetésével foglalkoznak. Ugyanakkor csökkenteni igyekszünk a mezőgazdasági vállalkozásokat érintő bürokráciát. Ezek apró, de fontos lépések ahhoz, hogy a meglévő vállalkozások akadálymentesen működhessenek. Ez egy olyan intézkedés lenne, amely a bizonytalankodókat is arra sarkallná, hogy merjenek vállalkozni” – ismertette előadásában Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa a tusványosi panelbeszélgetésen.
„Jelenleg egy Szatmár megye teljes egészét érintő mezőgazdasági fejlesztési stratégián dolgozunk. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért. A vidékfejlesztés szakterületen töltött több mint tíz éves tapasztalatomra alapozva tudom, hogy melyek a gyenge pontjai a romániai mezőgazdaságnak.
De azért tudni kell, hogy vannak pozitív példák az elmúlt harminc évből. Mezőpetri és Csomaköz környékén például a rendszerváltáskor nem hagyták, hogy az akkori szövetkezetek széthulljanak darabjaira, hanem egyben tartották a földeket a tulajdonosaik. A mezőgazdasági társulások két formája ez a két említett példa. Míg Mezőpetriben több mint 2000 hektárt dolgoznak meg együtt s a raktározástól a tehénfarmon át a pékségig mindent lefednek s munkát adnak a teljes település lakosságának, több mint 150 embernek – kissé már szociális jelleggel – addig Csomaközön már modernebb, piacgazdasági elveken működő társulást tartanak fenn. Hátrányuk, hogy ebben a formában volt egy időszak, amikor nem tudtak EU-s forrásokra pályázni, így nem sikerült például a gépparkjukat felújítani.” – részletezte Magyar Lóránd a beszélgetést követően a Szatmár megyei helyzetet, majd hozzátette, hogy komoly hátrányba kerülhetnek azok, akik nem képesek a közös nevezőre jutni az érdekeik egyeztetése közben. Jó példák erre a halmi epertermelők, akik elestek attól az állandó lehetőségtől, amit a magyarországi Vásárosnaményban működő konzervgyár ajánlata jelentett volna. Az elvárás megadott mennyiség és fix ár mellett volt adott, ám hűtőház hiányában erre nincsen lehetőség, de akadályozza a szerződéskötést az is, hogy nem tömörültek egy érdekvédelmi egységbe.
Pénteken délelőtt a Kós Károly sátorban tartott panelbeszélgetésen Hunyadi Attila Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Szövetségének elnöke, Orbán Árpád Székelyudvarhely alpolgármestere, Becze István a Hargita Megyei Tanács Vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartottak előadást.
