Magyar Lóránd: jogállamban akarunk élni, ahol erős, hangsúlyos a korrupcióellenes harc

Az elmúlt napokban szavazták meg az igazságügy és a Legfelsőbb Bírói Tanács működéséről szóló törvénymódosításokat. Emellett módosították a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényt is. Mindkét esetben a kormánykoalíció mellett az RMDSZ is megszavazta a törvényi változtatásokat. Ezek kapcsán Magyar Lóránd, Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt kérdeztük.

- Képviselő úr, mi az RMDSZ álláspontja az igazságügy, illetve a Legfelsőbb Bírói Tanács működésé kapcsán hozott változtatásokról?

- A változások elsősorban a bírák és az ügyészek karrierjének a szétválasztására vonatkoznak a Legfelsőbb Bírói Tanács keretén belül. Ez a legtöbb nyugat-európai államban használatos. Továbbá egy működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei. Ugyanakkor szigorúbb szakmai feltételeket szab meg például azon ügyészeknek, akik a DNA és DIICOT részlegein dolgoznának, hiszen ezidáig ez nem így volt. Ezzel megszűnhet a jelenség, hogy minden nap bilincs kattan valaki kezén, ingatag bizonyítékokra támaszkodó vád alapján. Másrészt ezentúl felelősségre lehet vonni az ügyészeket és bírókat, ha felmerül a gyanú, hogy rosszhiszeműségből vagy gondatlanságból hibáznak. Ugyanis ezzel emberek életét tehetik tönkre. Úgy gondoljuk, hogy a változtatásokkal visszaszoríthatók a túlkapások és erősödhet a jogállam. Ennek szellemében szavaztunk.

- Az RMDSZ-nek mennyire sikerült beleszólnia a tervezett változtatások listájának összeállításába?

- Kiemelten fontos számunkra, hogy a romániai jogrend, és azon belül az igazságszolgáltatást szabályozó előírások olyan jogi keretet biztosítsanak, amelyben senki sem részesül hátrányos megkülönböztetésben és bármely állampolgár nyugalommal állhat az igazságszolgáltatás elé, mert bizonyos lehet benne, hogy méltányos és igazságos eljárásban lesz része. E téren időszerűnek tartjuk a jelenlegi törvénymódosítást és konkrét javaslatokat fogalmazunk meg annak érdekében, hogy e téren garanciák kerüljenek a törvényekbe.  A tervezetet az RMDSZ szakpolitikusai sokat vizsgálták, számos módosító javaslatot is tettünk és ezek egy részét el is fogadták. Például a bírók és ügyészak ha a nyugdíjazásukat követően tovább dolgoznak, az RMDSZ javaslatára nem halmozhatják a járandóságokat. A bírák és ügyészek 25 év után kérvényezhették, hogy korkedvezményes nyugdíjba vonuljanak, majd ezt követően folytatatták tevékenységüket a nyugdíjas éveik alatt. Ezáltal több ezer lejes fizetést és nyugdíjat kaptak. Az RMDSZ ezt az állapotot oldotta fel, ezen túl nem halmozhatják fizetésük a nyugdíjjal. De ugyanakkor sikerült elfogadtatni azt, hogy a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A megszavazott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket.
- Konkrétan milyen változtatásokat hoznak ebben az ügyben a törvénymódosítások?

- Létrejön például egy ügyészi és bírói bűncselekményeket kivizsgáló testület. Megszűnik az a téves felfogás is, hogy a bírók és ügyészek gyakorlatilag ugyanolyan státusszal rendelkeznek. Mint mondtam, szigorúbbak lesznek a szakmai feltételeket az ügyészek esetében a szakmai előremenetel tekintetében. Ennek például az a gyakorlati haszna, hogy a DIICOT-nál például csak olyan ügyészak dolgozhatnak, akik ellen soha nem volt fegyelmi eljárás és komoly tapasztalattal rendelkeznek.

– Vannak, akik a változtatásoka kapcsán attól tartanak, hogy a megszokottnál is nehézkesebb lesz az igazságügyi adminisztráció. Erről hogy vélekedik?

- Pont a hosszadalmas adminisztráción rövidítenek a megszavazott változtatások: például a bírói határozatokat már 90 nappal a döntést követően meg kell majd szövegezni és közzé kell tenni, ami valljuk be, nagy előrelépés.

- Egy másik sokat hangoztatott vélemény, hogy politikai kontroll alá kerülhet az igazságszolgáltatás…

- Az általunk támogatott változtatásoknak köszönhetően senki sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába, a politikai kontroll helyett pedig függetlenítésről beszélhetünk. A bírák és ügyészek kinevezése csak szakmai alapon történhet majd, a Legfelsőbb Bírói Tanács kinevezésére. Azt támogatjuk, hogy jól felkészült személyek kerüljenek bírói és ügyészi pozícióba, ezért a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett pedig kettő lesz.

- Vannak olyan vélemények, melyek szerint ettől a ponttól gyengülhet a korrupcióellenes harc.

- Pont ellenkezőleg. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik.