Lehet, hogy Ön is munkaalkoholista?

Jó lenne egyensúlyban tartani a 8 óra munka, 8 óra pihenés és 8 óra szórakozás időbeosztást. Sajnos napjainkban ez egyre kevésbé megvalósítható.

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik keményen dolgoznak vagy rajonganak a munkájukért. A munkaalkoholizmus komoly betegségnek számít, amit kezelni kell. Áldozatai leginkább a férfiak köréből kerülnek ki. Az alkoholizmus megnevezés nem véletlen, tünetei valóban hasonlítanak az alkoholizmuséra, azzal a különbséggel, hogy az italt a munka helyettesíti. A tulajdonképpeni kórképet 1971-ben azonosították az Egyesült Államokban.

Talán a kálvinista filozófia egykori felfogása még ma is érezteti hatását. Úgy gondolták, hogy a testi örömök kárhozatra ítélnek, ellenben a munka megváltja a hívőket. Fogyasztói társadalmunk megkívánja, hogy egyre többet és egyre jobban dolgozzunk, akár napi 10-15 órát is. A szolgálati telefonunk állandóan kéznél tartjuk és a hétvégéken is készenléti állapotban vagyunk, vagy az elmaradt munkánkat is hazavisszük. A kérdés csupán az, hogy ez munkamánia vagy munkaalkoholizmus? Az elnevezés Wayne Oates amerikai kutatótól származik. A munkamánia sokkal találóbb elnevezés, mivel a túlzásba vitt munka valóban a mániák csoportjába sorolható. A munkamániásnak a munka valóban droggá válik, ennek negatív következménye az lesz, hogy lassan de biztosan elnyomja kapcsolatait, köztük a magánéletét is. Igazi függőség alakul ki közte és a munkája között, ezért ezek az emberek gyakran egyedül élnek. Életüket csak a munkának szentelik.

Fontos elkülöníteni azokat az embereket, akik keményen dolgoznak és a motiváció vezérli őket azoktól, akik valósággal beletemetkeznek a mindennapi munkába. Bizonyos esetekben a túlzásba vitt munka egyfajta menekülés a magány vagy a magánéleti problémák elől. A túlfeszített munkatempó megváltoztatja az életformát, sőt az érzelmeket is, ennek hatására a munkahely egyre fontosabbá válik, és sajnos háttérbe szorul az otthon, a család és a baráti környezet is.

A munkamániás személy többnyire megfelelési kényszerrel, szorongással küzd és rossz az önértékelése. A környezete vagy a munkáltató sok esetben későn veszi észre, hogy komoly problémáról van szó. A munkaalkoholizmus hosszútávon súlyos következményekkel járhat: megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, étkezési zavarok, alvásgondok, érzelmi elszigetelődés, szív- és érrendszeri megbetegedések, gyomorfekély, valamint drog és alkoholfogyasztás.

A munkamánia kialakulása megelőzhető és korai szakaszában kezelhető, például úgy, hogy az érintett személy szabadidejét barátaival, családjával vagy hobbijával tölti. A változtatáshoz elhatározás és pszichoterápiás segítség szükséges. Ne feledjék, dolgozni valóban erény, de csak mértékkel!

A munkamániás személy többnyire megfelelési kényszerrel és szorongással küzd