Krisztus szenvedése több volt
Isten azért tud minket is vigasztalni, mert ismeri a szenvedést - mondta Ft. Hársfalvi Ottó általános helynök Nagypénteken, a Székesegyházban.
Nem mutattak be szentmiseáldozatot Nagypénteken a szatmárnémeti Székesegyházban, ahogy egyetlen katolikus templomban sem. Ezen a napon, amikor Urunk kínszenvedésére és kereszthalálára emlékezünk, az Egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot. A nagypénteki liturgiára azonban várja a híveket, amely az év legcsendesebb, és legmegrendítőbb liturgiája. Ennek része az igeliturgia, a kereszthódolat és az áldozás.
A szertartás elején Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök némán vonult asszisztenciájával a Golgotát jelképező oltárhoz és leborult előtte. A Székesegyház kórusa által előadott passió után Ft. Hársfalvi Ottó általános helynök mondott szentbeszédet, melyben feltette a kérdést: miben volt olyan különleges az Úr Jézus szenvedése? Megvizsgálta a világtörténelem kegyetlenségeit, majd az egyéni életek szenvedéseit, melyek, mint mondta, tűnhetnek több kínnal terhes életnek és halálnak, mint Jézusé volt. Az Övé azonban mégis több, nagyobb, mert Istenként szenvedett értünk emberekért, nem pedig emberként: „Ő Istenként szenvedett értünk. Amikor eljött közénk, karácsonykor, emberi alakot öltött magára, de megmaradt Istennek. Ezért volt több és üdvösséghozó az Ő szenvedése, a számunkra."
Móra Ferenc Aranykoporsó című művére emlékezve mondta, Isten azért tud minket vigasztalni, azért tudja az egész világot megvigasztalni, mert szenvedett az egész világért. „Ő a régmúlt hamis isteneivel ellentétben tud minket vigasztalni, mert szenvedett. Értünk tette, a bűneinkért. Ebben rejlik Krisztus szenvedésének a nagy titka. Ezért van Nagypéntek után Húsvét a mi számunkra. Ember meghalhat emberért, ember szenvedhet egy másik ember helyett, vagy miatta, de ember nem veheti el másik ember bűnét. Ezt csakis az Úr Jézus, az Istenember tehette meg a számunkra. (...) A mai napon beszélhetünk a szeretet misztériumáról, vagyis arról, Isten hogyan válaszolt az ember hálátlanságára, a bűnére. Nem mással, mint szeretettel. Azzal, hogy még jobban szerette az embert. Nagypéntek Isten irántunk való nagy szeretetéről szól."
A nagypénteki szertartás csúcspontja a kereszt, a megváltás jele előtti hódolat. A ministránsok a sekrestyéből kihozták a letakart keresztet, melyről a Püspök vette le a leplet, háromszor beénekelve: „Íme a szent keresztfa". Erre a hívek válaszoltak. A kereszthez először a püspök és a papok, a ministránsok, majd a hívek járultak, térdhajtással és csókkal kifejezni hódolatukat.
Az áldozást követően, a szertartás végén az Oltáriszentséget a Szentsírhoz vitték, emlékezve arra, hogy a halott Jézus testét nagypéntek délután levették a keresztről, és a sírba tették. Nagyszombaton egész nap látogatható az Oltáriszentség, szentségimádást lehet végezni a Székesegyházban reggel héttől, este nyolcig.
