Közösen döntenek a pénzről a magyar párok
A tartós párkapcsolatban élő magyarok nagy része közös kasszán él partnerével és a pénzügyi döntéseket is együtt hozzák meg – derül ki egy bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A titkolózás nem jellemző a magyar párokra, nagyon keveseknek van például olyan tartozása, amelyről partnere nem tud.
A párkapcsolatban élők közel háromnegyede (72 százaléka) közös kasszán él a párjával. Külön kasszát főként a még rövid ideje együtt élők tartanak fent, illetve azok a párok, melyeknél legalább az egyik félnek van jelentősebb különvagyona, vagy olyan fizetési kötelezettsége, amely csak őt terheli. Hiába azonban a közös kassza, a párok több mint felének külön bankszámlái vannak – ennek az esetek felében legtöbbször nincs különösebb oka, „így alakult”, illetve az is gyakori, hogy a párok összekerülésükkor már rendelkeztek külön-külön folyószámlákkal, és egyszerűen nem érezték szükségét a váltásnak. Közös számlával leginkább a 60 év felettiek, a házasok, illetve azok a párok rendelkeznek, akik 20 évnél régebben élnek együtt.
Külön kasszán
A külön kasszán élőknél nem jellemző egyértelmű felosztás a háztartással kapcsolatos kiadások fedezése terén, a legtöbb tételt hol egyikük, hol másikuk fizeti. A nemek közti eltéréseknél jelentősebbek a jövedelem szerinti különbségek: akik nem megosztva fedezik a költségeket, azoknál legtöbbször a magasabb jövedelmű fél a finanszírozó. Kivételt képeznek a kisebb, napi szintű bevásárlások, illetve a ruhavásárlás, amely inkább a nők feladata és kiadása, míg a ház körüli karbantartással kapcsolatos tételek, valamint az autó szervizelése jellemzően a férfi költségei.
A gyerekek zsebpénzéről általában közösen döntenek a szülők, ha azonban szigorúan a nemek önálló döntési szerepét nézzük, inkább a nőknek van nagyobb szava ebben – igaz, a zsebpénz forrásának biztosítása már inkább a férfiak feladata.
A megtakarítással és a hiteligényléssel kapcsolatos döntés egyértelműen közös feladat.
Kevesebben titkolódznak
A többség – a szépségápoláshoz köthető kiadások kivételével – jellemzően megbeszéli párjával a költéseit, abban az esetben is, ha csupán kisebb tételről van szó: a megkérdezettek 26 százaléka az 75 lej alatti, míg 27 százalék az 75-150 lej közötti kiadásról is beszámol a párjának. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százalékának van olyan félretett pénze, amelyről a párja nem tud, míg 27 százalék azok aránya, akiknek korábban volt, de már nincs. Az eltitkolt tartozások viszont ennél kevésbé jellemzőek: jelenleg mindössze 6 százalék hallgat el adósságot, korábban pedig 15 százalék őrzött ilyen titkot.
A válaszadók bevallásuk szerint pénzügyi kérdésekben egyetértenek párjukkal, csak kisebb viták szoktak előfordulni. Nézeteltérés esetén minden második párnál a „meddig nyújtózkodhatunk?” kérdése okoz konfliktust.
A többség tervez
Családi költségvetést a párok többsége (52 százalék) csak rövidtávra, az adott hónapra készít, és többségük csak fejben tervez (59 százalék). A háztartás bevételeit és kiadásait 30 százalék vezeti, legtöbben, vagyis a költségvetést írók 56 százaléka papíralapon jegyzetel, 33 százalék számítógépen, erre a célra fejlesztett mobilapplikációkat pedig mindössze 8 százalék használ.
