2013-07-05 19:38:40• hírek • Kocsis Zoltán

Közel 15 ezer fantom él Szatmár megyében?

Akárcsak országszerte, úgy Szatmár megyében is hatalmas különbségeket mutatnak a tavaly februárban bemutatott részleges adatok és a csütörtökön közzétett hivatalos és végleges adatok. Szatmár megye lakossága 15 ezerrel, Szatmárnémetié közel hétezerrel nőtt meg. Nagy a homály az etnikai hovatartozást illetően is!

Csütörtökön Bukarestben az Országos Statisztikai Hivatal, pénteken Szatmárnémetiben a Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal tette közzé a 2011 novemberében elvégzett népszámlálás hivatalos és végleges adatait. Akárcsak országos szinten, úgy Szatmár megyében is komoly az eltérés a 2012 február 3.-án közzétett hivatalos ideiglenes és a most ismertetett hivatalos és végleges adatok között. Ovidiu Grigorescu, a Szatmár Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója szerint ez annak tudható be, hogy amíg tavaly télen a számlálóbiztosok adatlapjainak összesített eredményeit mutathatták be, addig mostanra a személyi számok azonosításával kiszűrték az átfedéseket. Csakhogy ezen logika szerint a lakosság számának csökkennie kellett volna, nem pedig nőnie - főleg, hogy az egyetemistákat oda számolták, ahol tanulmányaikat végzik. Az ellentmondás magyarázata, hogy figyelembe vették a különböző adatbázisokban, regiszterekben (kik kapnak szociális segélyt, munkanélküli segélyt, stb.) szereplő személyeket is.

Így lehetséges, hogy Szatmár megyét az ideiglenes adatok szerint 329.079 személy helyett 344.360 személy lakja. Szatmárnémetit pedig a tavaly ismertetett 94.948 fő helyett 102.411 személy. Ezek szerint Szatmár megyében közel 15 ezer, Szatmárnémetiben pedig közel hétezer regiszter-személy lakna?

A népszámlálás végleges adatait tekintve másik hatalmas kérdőjelet az etnikai és vallási hovatartozás jelenti. A megyében ugyanis a statisztika szerint közel 20.000, Szatmárnémetiben pedig közel 18.800 személy nem vallott erről - hivatalosan azért, mert nem volt kötelező. Pataki Csaba szenátor viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nagyban függött a kérdezőbiztos szubjektivizmusától is.

Szatmárnémetiben például 35,441-en vallották magukat magyarnak - ez a 102.411 főt számláló összlakosság 34,6%-a. Csakhogy, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a megyeközpontban közel kilencezren „nem vallottak" nemzetiségükről, akkor a magyarság aránya 38,1%! Játék a számokkal tehát, pedig a népszámlálásnak egy egyhetes, ám pontos pillanatképet kellene adnia, különben megkérdőjelezhető jogosultsága.

Az etnikai hovatartozásnál maradva érdekes helyzet alakult ki Erdődön. A magyar irodalom és történelem egyik jelentős helyszínén a népszámlálási adatok szerint 6231-en élnek. Közülük 1092-en vallották magukat magyarnak - ez alig 17,5%. Csakhogy a deklaráltan magyar anyanyelvűek száma 2284, azaz 36,6%, míg a református és a római katolikusok aránya is közel 35,9%. Ami ugye azért érdekes, mert Marius Duma polgármester évek óta nem hajlandó kitenni a magyar nyelvű településtáblát. Mondván, hogy a magyarok aránya nem éri el a törvényileg megszabott 20%-ot. Márpedig amennyiben nyelvében él a nemzet, akkor hozzá kell tennünk: az egyik számadat nem éri el...

Ami a megye többi városát illeti, Nagykároly lakossága 21.112 (ebből 10.950, azaz 51,8% magyar), Avasfelsőfalué 11.887 (ebből 278, azaz 2,3% magyar), Tasnádé 8631 (ebből 3003, azaz 34,7% magyar), Sárközújlaké pedig 6773 fő - ebből 4032, azaz 59,5% magyar. A legnépesebb községek Aranyosmeggyes (6683 fő), Bikszád (6504) és Turc (5636), míg a legkisebbek Érszakácsi (1178 fő), Sződemeter (1376) és Kálmánd (1388 fő).

Közel 55.000 fővel esett vissza Szatmár megye lakossága az elmúlt 20 évben

A tavalyelőtti volt Románia történelmének 12. népszámlálása és folytatódott a rendszerváltás óta tapasztalt csökkenő tendencia. Az adatok szerint 1992-ig folyamatosan nőtt a megye lakossága, ekkor meghaladta a négyszázezret. Tíz évvel később már csak 367.000-en lakták a megyét, ez a szám pedig tovább esett 344.360-ra. Mindez a születések csökkenésének és a migráció növekedésének tudható be. Ilyen kevesen legutóbb 1956-ban laktak Szatmár megyében - akkor valamivel több, mint 337.000-en éltek a megyében.

1992-ben egy másik tendencia is megfordult, méghozzá a növekvő városlakók és a csökkenő falulakók aránya. Ennek megfelelően jelen pillanatban Szatmár megyében 157.000-en élnek városban, azaz az összlakosság 45,6%-a.

Folytatódik viszont a megye lakosságának kiöregedése. Míg a 24 éven aluliak aránya alig éri el a 30%-ot, a 65 éven fölülieké 14,3%. Ez egyben azt is jelenti, jelenleg 19 nyugdíjas jut 100 munkaképes személyre és a gazdasági függőség tovább romlik majd. Ami a demográfiai függőséget illeti, 44,4 gyerek illetve idős személy jut száz munkaképes személyre Szatmár megyében.

Érdekes, hogy Szatmár megye lakosságának 51,7%-a nő - azaz 166.344 férfire 178.016 nő jut. A magyar lakosság körében még nagyobb az eltérés: a nők száma 59.157, a férfiaké pedig 53.427.

Ennél is furcsább azonban, hogy a népszámlálás szerint a megyében 84.131 nő van férjnél, ám csak 82.321 férfi nős. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy több férfi tartózkodik külföldön - az erre vonatkozó adatok pedig igazolják is ezt a kétezres eltérést. Hogy itthon levő feleségük miért tagadja le őket, az már családi kérdés... Ugyanakkor az élettársi viszonyban élők száma megegyezik - 5393 fő.

A népszámlálási adatok szerint közel 12.700 (több, mint Avasfelsőfalu teljes lakossága) szatmári tartózkodik huzamosabb ideje külföldön - ők már nem tekinthetők aktív lakosságnak. A valós szám viszont ennél jóval nagyobb, hisz sok esetben egész családok vannak külföldön, így róluk senki sem tudott számot adni a kérdezőbiztosoknak. Szintén homályosítja a képet, hogy aki a népszámlálást megelőző 12 hónapban egy napra is hazajött, az már aktív lakosnak számít - csak hát ki tudja ezt igazolni.

Örömteli, hogy nőtt a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma, amely eléri a 26.588-at. Felére csökkent az analfabéták száma is - a 4655 írástudatlan így is a megye lakosságának 1,3%-át teszi ki.

Csökkent a magyarok és a románok, nőtt viszont a romák aránya

Amint arról már szót ejtettünk, hivatalosan közel húszezer szatmári nem vallott nemzetisiégéről. Ennek fényében Szatmár megyében 2011 novemberében 188.200 román, 112.600 magyar, 17.400 roma és ötezer német élt. A románság aránya 58,8%-ról 57,9%-ra, a magyarságé 35,2%-ról 34,7%-ra esett vissza, míg a romáké 3,7%-ról 5,4%-ra emelkedett. Ezzel szemben a magyar anyanyelvűek aránya 39,1%-ról 40%-ra emelkedett, míg a román anyanyelvűeké 59,4%-ról 55,4%-ra esett.

Itt jegyezzük meg, hogy a népszámlálás szerint Szatmár megyében 31 csángó él: nyolcan Szatmárnémetiben, heten Nagykárolyban, tizenhatan Majtényban és hatan Szilágypérben.

Szintén közel húszezren nem nyilatkoztak vallási hovatartozásukról sem. A válaszolók 49,6% vallotta magát ortodoxnak (szemben a tíz évvel ezelőtti 50,6%-kal), 18,6% reformátusnak (18,7% volt 1992-ben), 18,4% római katolikusnak (egyedüliként emelkedett 0,4%-kkal), 7,6% görög katolikusnak (egy évtizede 8% volt az arányuk) és 3% pünkösdistának (0,7%-kkal többen, mint 1992-ben).

Pataki: Feltűnő, hogy a megye lakosságának 6%-a nem tudja, milyen nemzetiségű

Pataki Csaba még alprefektusként dolgozott a népszámlálás lebonyolításán, ezért is voltunk kíváncsiak az eredményekkel kapcsolatos véleményére.

„Feltűnő, hogy a megye lakosságának 6%-a nem tudja, milyen nemzetiségű. Ez sajnos nagy fokon a számlálóbiztosok szubjektivitásán is múlott. Örömteli ugyanakkor, hogy nőtt a magyart anyanyelvüknek vallók aránya. Szintén örvendetes, hogy nőtt a felsőfokú képzettséggel rendelkezők száma és a születéskor várható élettartam is. A folyamatos migráció miatt azonban csak egy egységes uniós népszavazás és adatfeldolgozás esetében kaphatnánk ténylegesen reális képet", fogalmazott az RMDSZ szenátora.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: