Körmenettel és ételszenteléssel ért véget az ünnepi szentmise

„Feltámadt Krisztus! Valóban feltámadt!" - köszönnek egymásnak a katolikusok annak az örömnek a kifejezéseként, amit az első húsvétkor az őskeresztények megtapasztaltak, és máig nem fogyott el, nem fogy el. A feltámadás a legnagyobb igazság, a keresztények legnagyobb öröme. Megünneplése a legfontosabb az összes ünnepek közül.

A nagyböjt, a nagyhét és a szent háromnap csúcspontja a nagyszombati szertartás, melyben a sötétből a fénybe, a múltból a jelenbe érkezik a résztvevő hívő, megújítva keresztségi fogadalmait és szentáldozásban részesülve. A szatmárnémeti székesegyházban is sokan összegyűltek, hogy megtapasztalják a különleges élményt.

Az este fél kilenckor kezdődött húsvéti vigília szertartás tűzszenteléssel vette kezdetét. A fény liturgiájában a sötét templomba megérkezett a templom előterében megszentelt tűzzel meggyújtott húsvéti gyertya, annak fényét pedig szétosztották a hívek között - Krisztus világosságának szétterjedését jelképezve. Ft. Vass Loránd segédlelkész elénekelte az Egyház ősi öröménekét, az Exultet-et, mely a Krisztus győzelmét hirdető örömének. Az ige liturgiájában Dicsőségre megszólaltak a csengők, a harangok és az orgona, és ezzel megkezdődött az allelujás húsvéti szentmise.

Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök homíliájában az isteni logikát állította középpontba: „A szentleckében Szent Pál apostol mindannyiunk haláláról beszél azért, hogy egy új életre születhessünk Jézus Krisztussal. Akik megkeresztelkedtünk Jézus Krisztusban, Krisztus halálában keresztelkedtünk meg. Eltemetkeztünk vele együtt, azért, hogy szintén együtt feltámadjunk az új életre. Ez az új élet logikája, ami még mindig tőlünk, keresztényektől is idegen. Mi emberi logika szerint várjuk, hogy történjenek a dolgok ebben az életben, és amikor nem eszerint történtekről hallunk, nem értjük. Február 27-én több mint száz asszír keresztényt öltek meg Szíria északkeleti városában. Március 17-én nyolcvankét keresztény lakost megöltek, további huszonötöt megsebesítettek Nigériában. Nagycsütörtökön, április 2-án száznegyvenhét keresztényt öltek meg, egyetemistákat, egy kenyai egyetem bentlakásában. De az elmúlt huszonöt évben ezerhatvankét misszionáriust öltek meg csak azért, mert keresztények... Nem tudjuk elképzelni, miért kellett, hogy meghaljanak ezek az emberek? Miért engedhette meg Isten, hogy így végezzék? Tudjátok miért, testvérek? Mert különbek voltak, mint mi. Miattunk, mert mi nem vagyunk olyan keresztények, amilyennek lennünk kellene. Isten logikájában a húsvét értelmet ad mindenkinek, aki Krisztusért az életét adja. Ők már ott ünnepelnek Krisztussal, hisszük ezt. Nem emberi logikával hisszük, hanem azzal a krisztusi logikával, amiről ez a ma este szól."

A feltámadás nem egy életünkön kívüli valóság, mondta a püspök: „Krisztus harmadnapra feltámadt, él, és aki Krisztusért hal meg, Krisztussal együtt élni fog. Higgyük el, Isten dicsősége megmutatkozik. Ahogy hajdanában mondták, a vértanúk vére a kereszténység magva. Ők most vetnek, de majd szárba szökken a vetés, és termést hoz. Krisztus feltámadásában látjuk ezt az új termést, és Krisztus feltámadása nem egy életünkön kívüli valóság, hanem belénk hatol, átalakít minden szó és tett, amikor elfogadjuk, hogy nem akarunk többé a bűn rabjai lenni. De csak akkor, ha ezt elfogadjuk. A keresztség szentségében meghaltunk a bűnnek, és Krisztussal együtt élünk egy új életet."

A szentbeszédet követően a keresztség liturgiájában a püspök megáldotta a keresztkutat és a vizet. A ministránsok újra elvitték a húsvéti gyertya tüzét a híveknek, akik égő gyertyával a kezükben megújították keresztségi fogadalmukat. Az átváltoztatás és áldozás után a szentsírnál, régi magyar hagyomány szerint „keltegették" Jézust, majd onnan indult el a körmenet - a régi főtér körül -, mely az emberi élet zarándok voltára és közösségi jellegére mutat, valamint nyilvános tanúságtétel a feltámadt Krisztusba vetett hitről.

A húsvéti eledeleket a templomba visszaérkezve áldották meg. A szertartás végén Schönberger Jenő püspök négy - magyar, román, német és olasz - nyelven kívánt híveinek örömteli, békés, kegyelmekben gazdag és boldog húsvéti ünnepet.