Az államfőt szállító gépkocsikonvoj helyi idő szerint délután valamivel négy óra után érkezett meg a Hargita megyében lévő Nyergestetőre. Addigra már jelentős tömeg - a szervezők szerint több mint kétezer ember - gyűlt össze a hegytetőn, a gépkocsik a hegy mindkét oldalán hosszú sorokban parkoltak a szűk út mentén. A sűrű hóesésben és a hideg szélben nagy tapssal fogadták a magyar államfőt és kíséretét.
Sólyom László a román és magyar sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Újságírók mostani utazásának körülményeiről kérdezték az államfőt, aki így felelt: "Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással. Sólyom László nagyon furcsának tartja, barátságtalan gesztusként értékeli, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét.
Az Evenimentul Zilei című román napilap azt írta szombaton, hogy "egy félreértelmezett kifejezés" - az önkormányzat szó fordítása - miatt vélték úgy a román hatóságok, hogy nem alkalmas a magyar államfő március 15-i csíkszeredai látogatása. A Románia kötekedik Magyarországgal című tudósításban az újság azt írta: a román hatóságok azzal érveltek, hogy érzékeny téma Székelyföld területi autonómiája, és ezért tanácsolták Sólyom Lászlónak, hogy ne jöjjön most Romániába. A lap tudni véli, hogy a Sólyom repülőgépének leszállási engedélyét azért is vonták vissza a román hatóságok, mert katonai géppel érkezett volna Marosvásárhelyre a magyar államfő. Az Adevarul című napilap szerint a román-magyar "légi incidenst" az autonómia okozta.
Barátságtalan lépés volt a román fél részéről a leszállási engedély megtagadása, s a Külügyminisztérium egyelőre nem kapott megnyugtató magyarázatot erre - jelentette ki Göncz Kinga. "A magyarázat egyelőre a technikai magyarázat, illetőleg az erre való hivatkozás. Azért természetesen azt gondoljuk, hogy nem csak erről szól a történet. (...) Ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják a magyar elnököt egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan" - mondta a külügyminiszter szombaton az MTI-nek.
A külügyminiszter információi szerint csak a szokásos gyorsított ellenőrzésen esett át a magyar-román határon szombaton délelőtt az Erdélybe tartó elnöki konvoj. "Semmi nem volt azon a teljesen normális meneten kívül, ami az, hogy a határnál mindenki odaadta az útlevelét, majd visszaadták azokat. Két perc alatt átjutottak" - mondta protokollos információk alapján Göncz Kinga. Az MTI úgy értesült, hogy a román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, s a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is.
Az államfő eredetileg vasárnap utazott volna Erdélybe, hogy Nyergestetőn részt vegyen egy kopjafaavatáson, majd Csíkszeredában az ottani március 15-i ünnepségen. Gépe Marosvásárhelyen szállt volna le, onnan utazott volna tovább az említett helyszínekre. A román légügyi hatóságok azonban visszavonták a köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt.
Emiatt Sólyom László nyergestetői programját szombatra tette át, gépkocsival utazott az ünnepség helyszínére, majd még szombaton elindult vissza Budapestre.
Kopjafát állított Nyergestetőn Sólyom
Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja, a nemzeti ünnep, olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel - ezeket a gondolatokat fejtette ki szombaton a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László.
A köztársasági elnök az 1948-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára rendezett megemlékezésen megállapította: "A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat".
Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották el. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén - mondta az államfő, aki most saját kopjafát állított Nyergestetőn az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére.
Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen, számos településről csoportosan, küldöttségben érkeztek a magyarok - jelentette Garzó Ferenc, az MTI tudósítója.
