Könyvajánló: Az eltört teáspohár
Egy könyv mindazoknak, akik élvezik a szavak szerelmeseinek történetét, a rejtélyeket, rajonganak a szellemességért, és a szórakoztató, briliáns fikciókért. Ilyen Emily Arsenault legújabb regénye, Az eltört teáspohár.
A mű két fiatal, az egyetemről frissen kikerült pályakezdő története, akik egy év különbséggel a patinás Samuelson kiadóvállalatnál kapnak állást. Billy és Mona a felnőtté válás és az identitáskeresés nehézségeivel küzdve egy rejtély nyomaira bukkannak új munkahelyükön: a nagy értelmező szótár száz éve gyűlő, frissülő szócikkeit tartalmazó hatalmas cédulakatalógusban véletlenül ráakadnak egy oda nem illő cetlire, nyomozni kezdenek, és a szálakat követve eljutnak egy évtizedekkel korábban a városi parkban történt gyilkosságig.
Billy és Mona mindinkább úgy gondolja, hogy némelyik férfi leírása ráillik egyik-másik munkatársukra. A regény légköre furcsán anakronisztikus - korszerűtlen. A 2001. szeptember 11-e utáni években játszódik, míg a múltbéli, megoldatlan bűneset éve 1985. De mintha megállt volna az idő a gyilkosság esete óta... Megtudjuk, hogy a szócikkeket 1994 óta számítógépre viszik, de a dolgozók fő munkaeszköze továbbra is a papír, ceruza; még telefon is csak néhányuknak van az asztalán.
A szótár javított kiadásaihoz az új szavakra és a jelentésváltozásokra elsősorban könyvekben és a nyomtatott sajtóban vadásznak, különös tekintettel a szlengre és más nyelvhasználatra, de a források között nemhogy az internet, de a rádió és a tévé sem szerepel.
