Királydarócon katasztrófát sikerült megakadályozni!
„Meggyőződésem, hogy Királydarócon katasztrófát sikerült megelőznünk", jelentette ki csütörtökön Eugeniu Avram prefektus a megyei sürgősségi helyzetek bizottságának ülésén, utalva a május 27-28-i árvízvédelmi küzdelemre. A vízügyi szakemberek szerint több tekintetben is történelmi értékeket regisztráltak mind a vízszint, mind pedig a lehullott csapadék mennyiségét tekintve.
Avram kijelentése cseppet sem túlzó, hisz azon a mozgalmas csütörtöki hajnalon a Kraszna vízszintje közel hat órán belül soha nem látott értékeket ért el: 629 centimétert. Köszönhetően ez a folyó Szilágy és Szatmár megyei vízgyűjtő területén lehullott irdatlan mennyiségű csapadéknak. Alsószoporon például 12 óra leforgása alatt 65 liter eső esett négyzetméterenként - szinte annyi, amennyi a sok éves májusi átlag, ami 66,7 liter. Május 22 és 28. között pedig összesen 131 liter csapadék hullott a településre négyzetméterenként - annyi, amennyi máskor két hónapban. De hasonló értékeket mértek másutt is: Szilágykorondon 58 liter esett 12 óra alatt, 125 liter a hat nap alatt - miközben az éves májusi átlag 67,5 liter. Szakaszon 84,7 liter esett négyzetméterenként a múlt héten, az éves májusi átlag pedig 58,5 liter. Balotafaluban is mértek 54,2 litert négyzetméterenként 12 óra alatt, míg Királydarócon 54,3 liter esett 22-28. között, miközben az átlag májusban 58,5 liter.
Ilyen körülmények között már érthető, miként haladta meg a közel fél méterrel a kritikus szintet a Kraszna. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egyik mellékpatakja, a Mázsa is csúcsokat döntött. Ennek következtében május 28-án hajnalban heroikus közdelemben közel 6000 homokzsák felhasználásával több száz méter hosszan emelték és erősítették meg a Kraszna töltését Királydarócon, de Gilvácson, Majténynál, Ákoson és Szoporon is. „Centiken múlott, hogy küzdelmünk nem lett fölösleges és a víz nem csap át a töltésen. Adott pillanatban azt hittem, nincs esélyünk", emlékezett vissza a küzdelmet a helyszínen felügyelő Avram.
Vasile Andries, a Vízügyi Igazgatóság vezetője emlékeztetett arra, hogy a Mázsa patak medrének szabályozására 2011-ben született kormányrendelet, de azóta sem történt semmi. Pedig a medrének kitisztítására nagy szükség lenne, erősített meg Aurel Bojan bogdándi polgármester. Akárcsak a megye déli részén található Berekszó és Rogyina patakok esetében is, tette hozzá ismét Andries. Ehhez képest a vízügyi igazgatás saját forrásaiból idén a Rogyina remetemezei szakaszának tisztítására és a Kraszna töltésének megerősítésére vállalkozhat.
„A Kraszna mentén élők biztonságban szeretnének élni. Ehelyett minden tavasszal aggódhatnak az esetleges árvizek miatt. Egyértelmű, hogy az önkormányzatoknak nincs lehetőségük saját forrásaikból finanszírozni a szükséges munkálatokat. Ezért a megyei tanács és a kormány segítségére szorulnak", mondta az sürgősségi bizottság ülésén részt vevő Kereskényi Gábor képviselő az elhangzottak után. „A töltések megerősítési, a folyóvizek medrének kitakarítása talán van olyan fontos a megyei tanács számára, mint egy sportpálya megvásárlása", tette hozzá.
