2011-04-26 15:55:20• hírek • Szatmar.ro

Kinek jó az erős lej?

Tizenhárom hónapja nem volt ilyen erős a lej az euróhoz viszonyítva, mint kedden: a Román Nemzeti Bank (BNR) egy euróért 4,0735 lejt fizetett. Hasonló alacsony árfolyama utoljára 2010 márciusában volt az államközösségi valutának, akkor 4,072 lejt fizetettek egy euróért.

Bár két pénznem egymással szembeni árfolyama mindig a kereslet-kínálat függvénye. Húsvét tájékán sokan jönnek haza külföldről, ezért ugrásszerűen megnőtt az euró mennyisége a piacon, minek következtében csökken az iránta való kereslet, ezzel együtt pedig az ára is. Ugyanakkor a lej utóbbi időben tapasztalt erősödése mögött kétségtelenül makrogazdasági okok is vannak: ez a román gazdaság lassú növekedését is jelenti. Ám kinek jó a lej erősödése?

Erre a kérdésre válaszolva előbb le kell szögeznünk, hogy kinek nem jó. Elsősorban az exportőrüknek. Akik ugye a drágábban megtermelt terméküket olcsóbban tudják eladni külföldön. A lej erősödése most a külkereskedelem szempontjából igen kedvezőtlen pillanatban történt, tekintve, hogy a 2008-ban regisztrált 22,5 milliárd eurós külkereskedelmi deficitet a tavaly sikerült jelentősen lefaragni: 2010 első kilenc hónapjában hét milliárd euró volt a hiány.

Az országos valuta erősödése jó az importőröknek, ennek következtében lakosoknak, a vásárlóknak. Ezzel szemben azonban az energiaárak folyamatos emelkedése miatt az egyszerű vásárlókhoz nem jut el a lej erősödését logikusan követő árcsökkenés, hisz a már említett infláció ezt a deflációt kompenzálja, magyarázta Sholtz Béla, a Pénzügyőrség parancsnokhelyettese.

Mugur Isarescu, a BNR elnöke kedden kijelentette, hogy a központi bank nem tud mit tenni a lej hirtelen jött megerősödése ellen és ezt Sholtz is megerősítette, kijelentve: a nemzeti bank néha nem nem tud lépést tartani a piac változásaival, illetve gyakran csak megkésve reagál az eseményekre.

Sholtz szerint a bank- és a hitelrendszer miatt a román belső gazdaság sok esetben nem tud lépést tartani a külföldi termelőkkel, ennek köszönhetően például a román piacon lévő hús mintegy 80%-a külföldről származik, ami iszonyúan magas arány.

Elmondása szerint az országban tapasztalható, még ha csekély mértékű gazdasági növekedést Erdélyben elsősorban Szatmár és Szilágy megye érzi meg a legkevésbé. Ezt látszik alátámasztani, hogy Szatmár megye egy főre eső nemzeti összterméke 3940 euró, ami  Erdélyben a második legkisebb Máramaros után. Ugyanígy az átlagfiztesék tekintetében Szatmár megye a maga 1066 lejével a harmadik leggyengébb Erdélyben Bihar és Máramaros mögött. Ennek első számú oka, Sholtz szerint, hogy nem tudjuk kellőképpen eladni gazdasági potenciálunkat, lehetőségeinket.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: