A legelők természeti értékeinek megvédését tűzte ki céljául az EKE
A legelők természetvédelmi és tájértékeinek megvédésére, az ott élő védett állatok protezsálására hirdet programot az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmárnémeti. A projekt partnerei a Józsefházai Közbirtokosság, valamint a Túrterebesi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. A projekt anyagi hátterének túlnyomó többségét az Európai Gazdasági Térség biztosítja.
Márk-Nagy János, az EKE szatmári igazgatója hétfő délelőtt sajtótájékoztató keretén belül mutatta be a projektet, annak célkitűzéseit és az azok eléréséhez szükséges lépéseket. Elmondta, legfőbb céljuk, hogy hosszú távon sikerüljön biztosítaniuk a Túr Menti Védett területek táj- és természeti értékeinek megőrzését azáltal, hogy felélénkítik a gyepek hagyományos kezelésének módozatát és összehangolják ezeket a modern technológiákkal. A legfontosabb azonban, hogy mindezt az ott élő és gazdálkodó emberek bevonásával és támogatásával, érdekeiket figyelembe véve valósíthatják meg. „A Túr Menti Védett Területek összterületén több mint ötezer hektár a legelő. Első lépésben húsz hektáron igyekszünk bebizonyítani, hogy és miként lehet. A probléma régebbi társadalmi, szociális és gazdasági változásokban gyökeredzik, de csak most sikerült finanszírozást szerezni", magyarázta Márk-Nagy.
A szakember a régió régmúltját felidézve elmondta, a Túr Menti Védett Területek nagy részét a XIX. századig tölgyesekből álló erdő borította. A lakosság számának növekedésével együtt nőtt azonban a háziállatok száma, ezzel együtt pedig a művelhető területek iránti igény is. Ekkor kivágták az erdők nagy részét - igaz, maradtak olyan ligetek, amelyek a biodiverzitás és a háziállatok számára is hasznosak voltak. A kommunista rendszerben azonban minden területen növelni akarták az intenzitást, ezért a totyogókat lecsapolták, a ligeteket is kivágták. Ennek következtében az utóbbi években egyre több szarvasmarha kap hőgutát, mert a legelőkön semmilyen árnyék nincs. Szintén ekkor szántották fel a legelőket és vetették be őket nem őshonos fűfélékkel, amelyek veszélyeztették a sok ezer év alatt kialakult mikróökoszisztémát.
A Túr Menti Védett Területek legelőin több védett faj él. Közülük a legismertebbek az európai szinten fokozottan védett fekete gólya és a haris (kb. 40 pár él a Túr mentén), de országos szinten védett a tövisszúró gébics, a kis őrgébics és a nagy őrgébics, akárcsak a mocsári béka. Szintén védett a lápi tűzlepke, valamint a vérfűboglárka-lepke, amely Szatmár megyén kívül csak Brassó közelében található meg, léte pedig a vérfűboglárkához kapcsolódik.
Ennek a mikróökoszisztémának a megvédése érdekében az EKE, amely a Túr Menti Védett Területek gyámja, igyekszik felmérni a gyepek természeti értékeit, megtalálni a leghatékonyabb gyephasznosítási módszereket, rehabilitálni a természetvédelmi értékeket és - ami nagyon fontos - tájékoztatni ezek fontosságáról az embereket. Ennek érdekében készül majd egy tanulmány, amely botanikai kutatást és állattani felmérést egyaránt tartalmaz majd. Előbbiben meghatározzák a gyeppel borított területek pontos méreteit, kategorizálják az élőhelyeket, számba veszik a nedves gyepi élőhelyeket és felmérik a fás vegetációt a gyepeken. Az állattani felmérés során műholdas nyomkövetővel figyelnek majd öt fekete gólyát, ezzel a módszerrel próbálván meg behatárolni élőhelyhasználatát.
A hétfőn bemutatott projekt része továbbá egy másik tanulmány elkészítése is, amely a természetbarát felhasználási lehetőségeket térképezné fel. A természet megőrzéséhez szükséges célkitűzések, valamint a gazdák érdekeinek figyelembe vételével kidolgoznak majd egy intézkedés-csomagot a fenntartható gyepgazdálkodásról. Ennek érdekében 20 gazda tapasztalatcsere céljából ellátogathat a magyarországi Vértes-hegységhez, ahol megtekinthetik, miként működik ott a természetbarát mezőgazdálkodás.
Mindezen célok elérése érdekében vásárolnak majd egy olyan könnyű kaszálógépet, amellyel le tudják kaszálni az olyan invazív és kártékony, az állatok által sem fogyasztott növényeket, mint például a túr menti legelőket nagy mennyiségben elárasztó szittyó. Hétezer facsemete elültetésével húsz ligetet alakítanak ki, valamint két kilométernyi fasort hoznak létre az utak mentén. A tájékoztatás jegyében félezer kézikönyvet nyomtatnak, az EKE szakemberei pedig akkreditált képzéseket tartanak a következőkben.
Mindezek megvalósítására 112.311 euró áll az EKE rendelkezésére. Ebből 11.399 euró az önrész, 100.912 eurót pedig az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai - Norvégia, Izland és Liechtenstein - biztosít.
