2015-10-05 12:52:56• hírek • MTI

Kettős rangadóval búcsúzik a Puskás Stadion

Ünnepélyes keretek között búcsúzik ma a Puskás Ferenc Stadion, korábbi nevén a Népstadion, amelynek újjáépítés előtti bontása a közeljövőben kezdődik.

Magyar Zoltán, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi technikai igazgatója, a Viszlát, stadion! elnevezésű rendezvény ötletgazdája és főszervezője az MTI érdeklődésére elmondta: a széles sportbaráti összefogással megvalósuló eseményen a társadalom több rétege képviselteti magát.

Az óvodások meccsével kezdődik a program 16 órakor, majd megmérkőzik egymással az ügyvédek és az orvosok, illetve a borászok és az írók válogatottja. A futball és a kultúra szoros kapcsolatát az egykori színész-újságíró rangadó (SZÚR) felelevenítésével is jelzik. A színészek műsort is adnak majd a helyszínen.

Külön megemlékeznek a magyar férfi kosárlabda-válogatott 1955-ös, népstadionbeli Európa-bajnoki győzelméről, illetve az atléták korábbi sikereiről.

Magyar Zoltán hozzátette: a régen rendszeresen hetven-nyolcvanezer néző előtt megrendezett fővárosi kettős rangadók klubjai is összemérik az erejüket, ugyanabban a párosításban, amelyben az utolsó dupla derbit játszották 1987. május 2-án, azaz az Újpest a Honvéddal, a Ferencváros a Vasassal játszik. A közönség ezúttal a klubok öregfiúk-együtteseit láthatja. A programot a parlamenti válogatott és az olimpikonok találkozója zárja.

A VIP-teremben sporteseményekről, társadalmi és kulturális rendezvényekről vetítenek majd fotókat, a Toronyépület aulájában elhelyezett vitrinben pedig sportszereket, ereklyéket állítanak ki.

A főszervező kiemelte: a Puskás Stadion utolsó nyilvános eseményén a Sportmúzeum mindent dokumentálni akar az utókornak. Elhelyeznek majd egy nagyméretű kartont, amelyet a záróünnepségen megjelentek kézjegyükkel látnak el, ezáltal írásos nyomot hagynak maguk után a stadion több mint hatvanéves történelmében.

A stadionbúcsúztatóra a belépés ingyenes, de a bejáratokhoz becsületkasszákat helyeznek el, a bevételt pedig a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai labdarúgóutánpótlás-képzés támogatására fordítják.

Még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át az első ötéves terv "nagy vívmányát" a "győzelmes szocializmus" nevében a "dolgozó népnek". A pompás külsőségek voltak hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, s a pályavilágítás sem volt készen. Az eseményen - melyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változott augusztus 20-án került sor - jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3-2-es győzelmével végződött.

A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította. A stadion terveivel az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről.

A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor. A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét hirdették, a sport mellett a  mindennapi életet is bemutatták.

Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, két és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter. A stadionban ma labdarúgópálya és nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, nyolcsávos atlétikai pálya van, ezen felül található benne doppingszoba, 5 öltöző, 160 fős sajtótribün, 130 fős sajtóterem, kétszer 50 fős üveges VIP-páholy, 244 fős VIP-lelátó és 60 fős VIP-terem is. A sportolók a déli edzőpályán  labdarúgópályát és hatsávos, 400 méteres rekortánpályát is használhatnak.

A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, "Bütyök" legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben a labdarúgó aranycsapat 7-1-re az angolok elleni legendás 6-3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

A létesítmény, amely 2002. április 2-a óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, hosszú ideje rossz állapotban van. A kormány 2011-ben fogadta el az újjáépítési koncepciót, 2013. áprilisában pedig bejelentették, hogy különleges, a világon is egyedinek számító eljárással épülhet meg a nemzeti futballaréna, "stadion a stadionban" koncepcióval, a Puskás Ferenc Stadionon belül készül majd el az új létesítmény.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: