Szatmár megyének a történelem során három címere volt. Az elsőt 1721-ben Mária Terézia apja, VI. Károly ajándékozta Gróf Károlyi Sándornak, a Szatmári Vármegye főispánjának. A kilenc osztatós címert minden heraldikai kézikönyvben egyedi szimbólumként emlegették. A címer felső sorában a mocsaras vidék jelképeként egy őskori hal, a kecsege, illetve egy rák kapott helyet. A két jelkép között egy vár helyezkedett el, amely a Szatmári Vármegye kiemelkedő fontosságú katonai erődítményeire utalt.
A középső sorban egy hétszer-vágott mező fejezte ki a Szamos, Túr, Kraszna és Tisza folyók helyi jelentőségét. Középen a Kaplony nemzetség emblémája, a Károlyi család címere állt, míg a jobb szélen egy búzakalász ábrázolta a termékeny síkságot. A címer alsó sorában egy szőlőfürt jelképezte a bortermő vidéket, mellett egy szarvas, valamint egy makk utalt a vármegye gazdag erdővilágára. Ez a címer egészen 1919-ig volt életben.
A két világháború közti időszakban a román adminisztráció négy osztatósra egyszerűsítette Szatmár Vármegye egyediként számon tartott történelmi jelképét. Az 1920 és 1940 között használt címeren mindössze egy szarvas, egy almafa, egy szőlőfürt, egy búzakalász, és egy vártorony szerepelt. Ebben az időszakban területileg már egy jóval kisebb Szatmár megyéről beszélünk.
A II. világháború után egészen 1968-ig nem volt címere a megyének. Ezt követően újraszervezték a megyét, és egy kommunista címert is bevezettek. Ez a címer szintén egy négyosztatós jelkép volt, amely dák harci eszközöket, búzakalászt, ipari teljesítményt kifejező munkaeszközöket és avasi népi tradíciókat idéző kalapot ábrázolt, közepén a román állam jelképével. Egészen 1990-ig ezt a címert használták.
-A megye legelső címerét akarjuk felhasználni, ugyanis az gazdagon ábrázolta a helyi adottságokat. Több javaslatot kértünk, hogy minden tanácsos láthassa melyik variáció lenne esztétikailag és tartalmilag is a legmegfelelőbb. Mindenképpen aktuális elemeket próbálunk elhelyezni a címeren - mondja Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, aki mihamarabb meg szeretné oldani ezt a problémát. Az alelnök a korábban használt kecsege és rák jelképeket szilvára és eperre cserélné, s mindenképpen beiktatna olyan szimbólumot is, amely a román, magyar és sváb nemzetek békés együttélését fejezné ki. Középre pedig Szatmárnémeti címerét helyezné el. Mint megtudtuk olyan variációt is készítenek, amely a népi hagyományok gazdagságát (pl: avasi kalap) emeli ki, illetve egy olyan minta is lesz, amelynek közepén a Közigazgatási Palota áll majd.
Az még időbe telik mire hivatalosan is kijelenthetjük, hogy megyénknek új címere van, ugyanis nem elég csupán annyi, hogy a megye tanácsosai megegyezzenek egy variánsban. Miután helyi szinten elfogadják a címert, jóváhagyást kell kérvényezni az Országos Heraldikai Tanácstól, majd a kormány elé kell terjeszteni egy határozattervezetet is.
