Kérdések és érvek Isten létezése kapcsán
A hittudomány legfontosabb kérdése, hogy Isten létezik-e vagy sem? - szembesítette hallgatóságát a problémával szombati előadása felvezetőjében Ft. Vik János.
Ft. Vik János, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa tartott előadást szombaton, délelőtt 11 órától a Székesegyház plébánia meghívására. A Scheffler János Lelkipásztori Központ második emeleti dísztermében összegyűlt hallgatóság előtt Ft. Hársfalvi Ottó általános helynök, plébános vezette fel, majd Ft. Vik János indokolta a témát: „A hittudomány legfontosabb főkérdése, hogy Isten létezik-e vagy sem? Ha hívő emberként nem tudunk erre a kérdésre kielégítő választ adni, akkor még mindig hihetünk Istenben, de lesznek, akik azt mondják, ésszerűtlen a hitünk. Évszázadok során, az Anyaszentegyház mindig azt tanította, hogy a hit és az ész nem lehetnek egymással ellentétben. Ennek ellenére mindig voltak, akik megkérdőjelezték Isten létezését, és ezért az Egyház rögzítette, Isten, aki minden dolog kezdete és vége, az Ő műveiből, az emberi ész természetes világosságával bizonyossággal megismerhető."
A keresztény hitvédelemmel kapcsolatban elmondta, azt ma a szelídség jellemzi: „Amikor a hitvédelemről van szó, arra törekszünk, hogy találjunk ésszerű érveket a hitünk mellett, anélkül, hogy ellehetetlenítenénk az Isten létezésében nem hívő emberek helyzetét." Ezek után ismertette a csoportokba foglalt érveket Isten mellett: kozmológiai - mely az ok-okozat alapján keresi az első okot a történések mögött -, a teleológiai - amely a rendezettségben fedezi fel -, az erkölcsi érzékből született érv - amely a lelkiismeret hangjában találja meg Istent -, illetve a vallási élményből vett érv - amely az istenélményekre épül. Az érvek és ellenük született cáfolatok bemutatása után elmondta, egyikre sem tekinthetünk kényszerítő erejű bizonyítékként. „Istenérvet kényszerítő erejű bizonyítékként nem lehet felhozni olyan személlyel szemben, aki nem hisz Istenben. Ezek ellenére nem váltak értéktelenné, mert az Istenbe vetett hit egy elgondolható és ésszerű alternatíva a világ és az élet megértése terén. A hittudománynak feladata, hogy olyan kérdésekre adjon választ, amelyek az Istenkeresés során felmerülnek."
Előadása végén Passau új püspökétől kölcsönzött gondolattal adott konklúziót: „A kereszténység nem a propaganda által növekszik, hanem vonzóereje által. (Stefan Oster, Passau 85. püspöke) Ez tehát a mi feladatunk, hogy vonzóvá tegyük a kereszténységet, az istenérvektől függetlenül."
A hallgatóság ez alkalommal is feltehette kérdéseit, majd izgalmas szabadbeszélgetés kezdődött, mely még egy óra idejéig mindenkit az előadóteremhez láncolt. A Székesegyház plébánia következő előadására három hét múlva kerül sor, amikor Dr. Diósi Dávid,a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet vicerektora Plázakultúra és egyház címmel tart előadást.
