Kelemen: aggályokra ad okot az új kormány
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) egyelőre csak aggályai vannak a hétfőn beiktatott baloldali Ponta-kormánnyal kapcsolatban - nyilatkozta az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az új román kabinet máris megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának a létrejöttét, a választójogi törvény folyamatban levő módosításával lemondott az arányos képviseletről, és bejelentette, a kulturális autonómia fejezete nélkül fogadja el a parlamentben 2005 óta megrekedt kisebbségi törvényt.
Kelemen Hunor az MTI-nek adott interjúban elmondta: jelenleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke diktálja Romániában a nacionalista, magyarellenes retorikát. Hozzá igazodik mindenki, aki ezt az utat akarja járni. Az RMDSZ elnöke szerint a felerősödött nacionalizmus okozta a jobboldali kormány bukását is. "Hiába próbálják egyesek ezt másképpen beállítani, az Ungureanu-kormány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata miatt bukott meg. Helyette pedig egy olyan baloldali kormány jött, amelyik programjából teljes mértékben hiányzik a kisebbségi kérdés."
Az RMDSZ elnöke elmondta: reménykedett abban, hogy a baloldali koalíció hatalomra kerülvén egy kicsit tompítja a hangját a (MOGYE) magyar tagozata ügyében, de ez nem történt meg. Hozzátette, hogy a Ponta-kabinet úgy cselekedett, ahogy azt előre jelezte: megakadályozta, hogy érvényesüljön a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározat. Azt sem tartotta megnyugtatónak, hogy a konfliktus rendezésére a héten Marosvásárhelyre utazó kormányküldöttségnek Andrei Marga külügyminiszter is tagja lesz.
Andrei Marga a közelmúltig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori tisztségét töltötte be, és az RMDSZ is gyakran hivatkozott arra, hogy a BBTE példásan alkalmazta a multikulturális egyetemekre vonatkozó törvényi előírásokat, míg a MOGYE ellenszegült ezeknek. "Andrei Marga tagja egy pártszövetségnek, egy kormánynak. Nem tudom elképzelni, hogy ebben a kérdésben más utat járna, mint a pártelnök, a kormányfő. Andrei Marga tekintélye, tapasztalata fontos lehet, de ebben a pillanatban én csak aggályokat tudok megfogalmazni" - jelentette ki Kelemen Hunor.
Azt a tényt, hogy a baloldali többség máris módosította a választójogi törvényt a szenátusban (a törvény képviselőházi módosítása még hátra van), és lemondott az arányos képviselet elvéről, Kelemen Hunor úgy értelmezte, hogy megjött a koalíció étvágya. Elmondta, a baloldal még néhány hónappal ezelőtt olyan választási rendszer elfogadását támogatta a parlamentben, amely a leadott szavazatok arányában biztosította volna a mandátumokat. Közben rájöttek azonban arra, hogy a tisztán egyéni választókerületes rendszerrel maximalizálhatják a parlamenti jelenlétüket. "Simán előfordulhat, hogy a mostani 40-45 százalékos támogatottsággal a mandátumok 70-75 százalékát szerzik meg a parlamenti választásokon, és olyan politikai pártok, amelyek akár 20 vagy 25 százalékos politikai támogatottsággal rendelkeznek, be sem jutnak a parlamentbe. Ha a képviselőház is erre a változatra szavaz, az alkotmánybírósághoz fordulunk. Már készítjük is az alkotmánybírósági kereset szövegét" - jelentette ki Kelemen Hunor.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban (amelyet a kulturális autonómiafejezet nélkül akar elfogadtatni a Ponta-kormány) az RMDSZ elnöke azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy olyan törvényváltozat kerül a parlament elé, amelyet valamennyi kisebbség elutasít. Az MTI tuódítójának megjegyzésére, hogy a nem magyar kisebbségek frakciója a jelek szerint nem lesz ebben a kérdésben szolidáris az RMDSZ-szel, Kelemen Hunor elmondta, megpróbálják meggyőzni a többi kisebbséget arról, hogy egy kiüresített kisebbségi törvény elfogadása nem szolgálja az érdekeit senkinek sem.
