2014-06-04 09:27:33• hírek • MTI

A verespataki aranybánya-beruházás ügye

A képviselőház elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amit tavaly augusztusban a kormány terjesztett a törvényhozói testület elé. Korábban a szenátus is elvetette a tervezetet, így a képviselőházi voksolás után az végleg elutasítottnak tekinthető.

A kanadai többségi tőkével alakult Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat 17 éve vár jóváhagyásra Romániában, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol a település elpusztítása és több hegy kőzetének apróra zúzása révén ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.

Az arany ipari méretű kinyerésére napjainkban a kálium- vagy nátrium-cianid oldattal történő lúgozást tekintik a lehető leghatékonyabb rendelkezésre álló technológiának. Az alacsony aranytartalmú ércet összetörik, felhalmozzák a talajon és befecskendezik ciánoldattal. A ciánnal szennyezett víz azonban beszivároghat a talajba és kárt tehet az élővilágban. A ciántechnológia környezeti károkozásának Magyarország is szenvedő alanyává vált, amikor 2000. január 30-án az Aurul román-ausztrál cég Nagybányán működtetett aranybányájából gátszakadás miatt kb. 100-120 ezer köbméter cianiddal és nehézfémmel terhelt szennyvíz került ökológiai katasztrófát okozva a Zazar- és Lápos-patakokba, valamint a Szamoson keresztül a Tiszába.

A tiszai ciánszennyezés után, 2000 májusában a bányavállalatok és nemzetközi szervezetek nemzetközi szabályok megteremtését határozták el a cián aranybányászatban való alkalmazására, egyrészt azért, hogy elkerülhetők legyenek a cianidos technológia okozta súlyos környezeti károk, másrészt azért is, hogy elébe menjenek a veszélyes technológiát ért támadásoknak, és így használata fenntartható maradjon. Így született meg a Nemzetközi Cianidkezelési Kódex (ICMI), amelyet a technológiát használó európai országok közül Románia, Bulgária és Szlovákia, valamint Németország és Csehország írtak alá, az előbbiekben aranybányászat, az utóbbiakban cianid-termelés és -szállítás folyik. (2009 óta Magyarországon a cianidos bányászati technológia használatát törvény tiltja.)

A viták kereszttüzében álló verespataki bányakoncessziós szerződést 1997-ben kötötték meg. 2000-ben a beruházó finanszírozásában megkezdődött az aranybánya területén található Kirnyik-hegy belsejében levő, egyedülálló római-kori tárnák felmérése, 2002-ben a környékbeli ingatlanok felvásárlása, a lakosság kiköltöztetésének előkészítése. Közben egyházi vezetők, tudósok, környezetvédők tiltakoztak a beruházás ellen, 2006-ban Magyarország hivatalos véleményben mondott nemet a beruházás hatástanulmányára. Ezután évek teltek el a romániai engedélyeztetési huzavonákkal. 2011-ben a beruházást mellett álló Traian Basescu államfő bejelentette, hogy a továbbiakban csak akkor támogatja a bányanyitást, ha újratárgyalják az arany és az ezüst kitermeléséből származó haszon megosztását az állam és a beruházó között.

2013. augusztus 27-én a román kormány hivatalosan is lépett az ügyben, törvénytervezetet fogadott el a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A törvénytervezet a külföldi beruházóval megkötendő új egyezmény elfogadásáról szólt, ennek értelmében az RMGC többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így a román állam részesedése eléri a 25 százalékot. Emellett a beruházást kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánították. A Verespatak-törvénytervezet - amely heves utcai tüntetéseket, tiltakozó megmozdulásokat váltott ki - ezzel a törvényhozás elé került.

2013. szeptember 17-én a parlament a tervezet véleményezésére különbizottságot alakított, miután a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) vita támadt a bányaberuházást támogató szociáldemokraták és az azt ellenző liberálisok között. A különbizottságot azért hozták létre, hogy társadalmi vitát folytasson a romániai társadalmat erősen megosztó ciántechnológiás bányaberuházás kapcsán. A bizottság állásfoglalása nem kötelező érvényű, a különbizottság után a szakbizottságok is véleményezik a tervezetet, majd ezt követően szavaz a szenátus, illetve az ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház.

A különbizottság november 11-én - elsőként - mondott nemet az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetre, miután a kormányzó szociálliberális szövetség pártjai megállapodtak a koalíciós vitát okozó tervezet elutasításáról. Ugyanakkor Románia nem mondott le a beruházás megvalósításáról. A koalíciós pártok megállapodtak, hogy módosítják a bányatörvényt, s abban szabályozzák a kitermelés általános feltételeit, amelyeknek a verespataki beruházást tervező RMGC-nek is eleget kell tennie.

2013. november 19-én a szenátus a különbizottság elutasító jelentésének elfogadása után leszavazta a verespataki beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Közben, 2013. december 10-én a képviselőház elvetette a módosított, új bányatörvény tervezetét, amelynek alapján a verespataki ciántechnológiás aranybánya-projektet is engedélyezhették volna. A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a szükséges támogatást, és szövege számos olyan elemet tartalmazott, amely a kormány Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A képviselőház ezt követően sokáig nem tűzte napirendre a verespataki beruházást elősegítő törvénytervezetet, amelyet a 2014. június 3-i szavazáskor végleg elutasított.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: