Az amerikai franchise-óriás 2008-ban egy New Yorkban hozott helyi törvény miatt kalóriaértékkel ellátva kezdte kínálni termékeit. A tanulmány elkészítése során a professzor összesen 110 millió eladást elemzett a szabályozás előtti, illetve utáni időből. Az eredmények azt mutatták, hogy míg a fogyasztók italválasztása cseppet sem változott, addig a kért ételek kalóriatartalma átlagosan 14 százalékkal csökkent.
"Figyelembe véve, hogy főleg olyan termékek fogyasztásának volt betudható a kalóriatartalom apadása, amelyeket nem feltétlenül veszünk magunkhoz minden nap, a kalória feltüntetésének rendszerét országos szintre kivetítve arra a következtetésre juthatunk, hogy a napi 2000 kalóriás étrend alig 30 kalóriával lesz így kevesebb " - közölte a szakember, hozzáfűzve: azt azonban még korai lenne megmondani, hogy ez az arány változhat-e más étteremláncok esetében, hiszen a megjelölési rendelkezés - bármilyen nagy hatású is - pusztán csak eleme a kalóriatudatos kampánynak.
Kétirányú utca
Éppen a törvény hatékonyságának bizonytalansága volt az oka annak, hogy az éttermek fellázadtak ellene. A New York-i éttermek szövetsége beperelte a várost, ám veszített; fellebbezett, és ismét kudarcot vallott. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a "házon kívüli" étkezések összefüggésbe hozhatók az elhízással, hiszen a fogyasztók egyáltalán nincsenek tisztában az éttermekben felszolgált fogások kalóriatartalmával.
A feltüntetésnek köszönhetően ráadásul azt is megtudhatják - hangzott az érvelés -, hogy az általuk egészségesebbnek vélt ételek valóban azok-e, megfelelnek-e táplálkozási elvárásaiknak vagy sem. A bíróság állásfoglalása szerint így egykettőre rájöhetnek, hogy "egy füstölt pulykás szendvics a Chili's hálózat egységeiben több kalóriát tartalmaz - 930-at - mint egy sült hátszínszelet, vagy éppen arra, hogy két lekvárral töltött fánkban a Dunkin' Donutnál kevesebb kalória van, mint egy sajtkrémes szezámos édes süteményben".
Az éttermi szövetségek szinte mindenhol csatát vesztettek a kalóriák megjelölését előíró helyi törvényekkel szemben. Végül a kongresszushoz fordultak olyan országos szintű szabályozás bevezetése érdekében, amely a különböző helyi kötelezettségek és elvárások helyett egységes rendelkezést rögzít. Ennek tudható be, hogy az Országos Éttermi Szövetség végül is támogatta az idén megszületett szövetségi egészségügyi törvényt.
Néhány ételen azért látszik, nem kevés kalória van benne
"Bár a kalóriaérték feltüntetése segíthet az emberek felvilágosításában, sőt előbb-utóbb rákényszerítheti az étteremláncokat egészségesebb menük összeállítására, sok olyan tényező létezik még, amelyek befolyásolhatják a kezdeményezés hatékonyságát" - hívta fel a figyelmet Yoni Freedhoff, az Ottawában működő, a túlsúlyosság problémakörével foglalkozó egészségügyi intézet alapítója és orvosigazgatója. Szerinte az egyik legfőbb gond, hogy a "marketing felülkerekedik a menükön". Példaként hozta fel, hogy noha tény, a New York-i törvény megszületése után az emberek átlagosan több kalóriát fogyasztottak a Subway-éttermekben, ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az étteremlánc újfajta, kedvezményes áron kínált szendviccsel rukkolt elő, amely jóval nagyobb - harminc centiméteres - az átlagnál.
A szakember elmondása szerint máshol a kalóriaértékeket egyszerűen meghamisítják, és akár 18 százalékkal alacsonyabb mutatókat jelölnek meg. "Összességében azonban teljesen mindegy, hogy egy étel 100 vagy 1000 kalóriát tartalmaz, ha a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy egy felnőtt embernek nagyjából 2000 kalóriára van szüksége naponta. Nem csupán kalóriatáblázatokkal, de a helyes táplálkozáson és a rendszeres testmozgáson alapuló energiaegyensúlyra vonatkozó információkkal is el kell látnunk őket - hangsúlyozta Freedhoff. - Mindenképpen erőt próbáló csata lesz, de legalább mindannyian elégethetünk közben jó néhány kalóriát..."
