Julius Maggi 100 éve halt meg
Kevesen tudják, hogy napjaink egyik legismertebb élelmiszeripari márkája, a Maggi családnév is: a vállalatot létrehozó svájci Julius Maggi kereken száz éve, 1912. október 19-én hunyt el. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:
Julius Maggi 1846. október 9-én született Frauenfeldben, egy olasz bevándorló és egy svájci asszony öt gyermeke közül másodikként. Mozgalmas ifjúsága során több iskolát végigpróbált, kereskedelmi tanulmányait azonban időnek előtte befejezte. Két évig Budapesten is dolgozott egy akkor rendkívül korszerűnek számító malomban, ahol igazgató-helyettessé küzdötte fel magát. Hazatérve, 23 éves korában megörökölte apja veszteséges malmát, amelyet új munkamódszerek bevezetésével megmentett a csődtől, sőt hamarosan virágzó vállalkozássá fejlesztett.
Akkoriban már egyre több nő dolgozott, a sütés-főzésre kevés idejük maradt, miközben a fatüzelésű tűzhelyen még egy leves elkészítése is órákat vett igénybe. Az üzemekben nem volt kantin vagy büfé, az ebédszünetet percekben mérték, nem csoda, ha a többség a pálinkát fogyasztotta szilárd táplálék helyett. A következmények nem maradtak el: a munkások egészségi állapota leromlott, sok volt a hiányzás, betegségek terjedtek és nőtt a halandóság.
Maggi a probléma megoldására a könnyen emészthető, olcsó és tápláló hüvelyesekkel kezdett kísérletezni. 1884-re "főzte ki" a "borsótészta leveslisztjét", amely 1885-ben az első svájci Konyhaművészeti Kiállításon a legmagasabb kitüntetést kapta. A lisztet zöldségfélék, fűszerek és egyéb tartozékok alkották, amelyekből már egy negyedóra főzés után tápláló, ízletes és nem utolsó sorban olcsó levest lehetett készíteni. 1886-ban dobta piacra páratlan sikert arató ételízesítőjét; a kereslet kielégítésére hamarosan lerakatokat kellett létesíteni Londonban, Párizsban, Berlinben és New Yorkban.
A levesporok, szószok, ételízesítők ipari méretű gyártására a kedvező helyzetű vasúti csomópontot, Singent választotta, a palackozást azonban a fűszerek magas vámja miatt Németországban végezték. 1891-től már hengeres kiszerelésű leveseket is forgalmaztak, a Maggi termékskáláján ekkor már két tucatnál is több leves szerepelt.
A világhírű Company Maggi AG 1897. augusztus 17-én alakult meg Párizsban, a cég részvényeit egy évvel később vezették be a tőzsdére. Maga Maggi 1901-ben Párizsba költözött, hogy jobban kézben tarthassa az ügyeket, és nevét is Jules-re változtatta.
Maggi gyártulajdonosként - saját jól felfogott érdekében is - igyekezett munkásai körülményein javítani. Bevezette számukra a szabad szombat délutánt, nyugdíj- és takarékpénztárt, biztosítót alapított, kerékpáros klubot és zenei társaságot szervezett, amelyben ő maga is játszott. 1900-tól üdülőt nyitott, és külön alapot hozott létre a katonának behívott férfiak számára. 1914-ben (már halála után) vállalkozásánál mindenre kiterjedő munkaszerződést dolgoztak ki, akkoriban meglepően kedvező feltételekkel.
A Maggi cég újabb és újabb lerakatokat nyitott, újabb és újabb termékkel rukkolt elő. A ma is kelendő húslevesalapot a háziasszonyok először még granulátumként, 1908-tól pedig a ma megszokott kocka formában vehették meg. Maggi, akit konkurensei azzal vádoltak, hogy termékei nem minősülnek élelmiszernek, erőteljes reklámkampánnyal dolgozta meg a piacot. A szövegeket eleinte maga írta, később sajtóosztályt hozott létre, ahol egy időben Franz Wedekind, a híres drámaíró is szülte a szlogeneket.
A gyáralapító 1912. október 19-én agyvérzésben hunyt el. Vállalata nem sokkal később holdinggá alakult, központját Berlinbe helyezték át. A holdingot és a Maggi márkanevet 1947-ben a svájci Nestlé cég szerezte meg.
A Maggi ma is jelen van a magyar piacon, főként leveseit és mártásait keresik. A Nestlé ma a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatcsoportja, árbevétele tavaly meghaladta a 83 milliárd svájci frankot.
