Január 6. Vízkereszt napja

Január hatodika vízkereszt, más néven epifánia illetve háromkirályok napja. A nyugati kereszténység ugyanis ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), ezeknek a neveknek január 6-án van a névnapja.

Maga az elnevezés a víz megszenteléséből ered. A templomban megszentelt víznek mind a mai napig különös erőt tulajdonítanak. Egyházi ünnep lévén, ezen a napon Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelkedéséről emlékezünk és a napkeleti bölcseket ünnepeljük. Egyben a karácsonyi- és az újévi ünnepkör végét jelzi, ezért vízkereszt az új esztendő egyik legfontosabb ünnepe illetve a farsangi időszak nyitánya. Általános népi megfigyelések alapján, az évnek ebben a szakaszában nagyon hideg van, ezért ezt a napot egyes vidékeken "Vízkereszt Ködjének" is nevezik. Térségünkben jó néhány hagyományt és szokást őriznek vízkereszt napjával kapcsolatban. Ilyenkor szokták a karácsonyfa díszeit is leszedni.

A folyók melletti települések lakói híven őrzik a következő népszokást: megszentelik a vizeket és folyókat, az egyház képviselői egy fából készült keresztet dobnak a jeges vízbe, amit a legbátrabb legények kell kihoznia a folyóból. Ezen a napon megszentelt vízzel meglocsolják az embereket és az állatokat, hogy a betegség illetve a rontás az év folyamán elkerülje őket.

Vízkereszt napjának időjárásából következtetnek az egész évi időjárásra és termésre egyaránt. Úgy tartatják, hogy ilyenkor az állatok emberi hangon szólnak és természetfeletti képességekkel rendelkeznek. Számos más szokás is ránk maradt: ilyen például az istállók, ólak kifüstölése, tüzeket gyújtanak a mezőn, az emberek így védekeznek az ártó szellemek ellen. A jóslatoknak a hajadon lányok is nagy jelentőséget tulajdonítanak, mivel vízkereszt éjszakáján megálmodhatják jövendőbelijüket. Függetlenül attól, hogy vízkeresztkor nagy zajt keltünk vagy kántálunk, mindezeknek a célja a megtisztulás és a gonosz elűzése, a rossz távoltartása.