2013-12-31 10:45:30• hírek • MTI

Január 1-től Görögország az unió elnöke

Jelentős változások veszik kezdetüket 2014 első felében az Európai Unióban. Január 1-jén Görögország veszi át a szakminiszterek tanácsának soros elnökségét, Lettország bevezeti az eurót, Románia és Bulgária polgárai pedig elvileg korlátozás nélkül vállalhatnak majd munkát az unió összes tagállamában.

Az évek óta saját elszabadult államadósságával és költségvetési hiányával, ezek miatt pedig megszorításokkal és recesszióval küzdő Görögország idén várhatóan elsődleges költségvetési többletet tud majd felmutatni, 2014 első felében pedig görög miniszterek elnökölnek majd a szakminiszterek tanácsának ülésein. Athén feladata lesz a tanács jogalkotói feladatainak megszervezése, ütemezése, valamint ezen belül az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amelynek hozzájárulása nélkül az úgynevezett rendes jogalkotási eljárásban nem születhet uniós jogszabály.

Görögország Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettes közlése szerint "nagyon költséghatékony" elnökségre készül, mindössze 50 millió eurót szán a feladatra. A görög elnökség a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, valamint a migrációs politikára és a határőrizet kérdéskörére összpontosít majd.

Uniós szempontból 2014 első felének legmeghatározóbb eseménye az Európai Parlament (EP) új tagjainak megválasztása lesz május 22 és 25 között. A választást követően az EP-képviselők száma a jelenlegi 766-ról 751-re csökken majd. A Lisszaboni Szerződés ugyanis ennyire korlátozza a képviselők létszámát. Emiatt Magyarország is kénytelen volt lemondani egy EP-mandátumról; nyáron 22 helyett már csak 21 magyar EP-képviselő lesz a strasbourgi uniós parlamentben.

Az EP-választásnak ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés értelmében most először az EP összetételének meghatározásán túlmutató szerepe is van. Mostantól nem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét. Az Európai Tanács feladata pedig az, hogy az EP-választások eredményének figyelembe vételével jelöltet állítson a brüsszeli testület élére.

Ezt a pártok úgy értelmezik, hogy az állam- és kormányfőknek a voksoláson győztes csoport előre megnevezett "csúcsjelöltjét" kellene megnevezniük elnökjelöltként. A szociáldemokraták Martin Schulz jelenlegi EP-elnököt jelölték, az Egyesült Európai Baloldal pedig a görög radikális baloldal vezéralakját, Alexisz Cipraszt választotta. A zöldek előválasztást tartanak, a liberálisok várhatóan februárban, a jelenleg a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt pedig márciusban, dublini kongresszusán nevezi majd meg jelöltjét. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés semmilyen automatizmust nem jelent az EP-választás eredménye és aközött, hogy melyik posztot ki tölti majd be az EU vezetésében.

Január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílik a szabad, korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz hét évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott két ország, Románia és Bulgária állampolgárai előtt. Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, azt állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátó rendszere számára. Brüsszel szerint viszont ezek az állítások megalapozatlanok, sőt, az uniós munkavállalók nettó befizetők a szigetországban. Éjfélig még nyolc ország korlátozza a románok és a bolgárok munkavállalását. Ezután már csak rendkívüli, szélsőséges esetekben van lehetőség az uniós alapjognak számító szabad munkavállalás korlátozására, de Brüsszel nem számít olyan rohamra, amely ezt indokolhatná.

Január elsején tizenhétről tizennyolcra emelkedik az eurózóna tagjainak száma, mivel Riga euróra cseréli a lett nemzeti fizetőeszközt, a latot. Jóllehet Lettország a válság egyik legnagyobb kárvallottja volt és a lett gazdaság a válság alatt mintegy ötödével zsugorodott, jelenleg már második éve az EU egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága. A kormány annak ellenére ragaszkodott az euró bevezetéséhez - amiben az ország válsága megoldásának egyik fontos eszközét látja -, hogy a lakosság többsége ezt nem támogatja. Pár hete az MTI kérdésére ezzel kapcsolatban a lett pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetése fogja meggyőzni az embereket, a közös európai fizetőeszköz bevezetését követően a többség rá fog jönni, hogy az árak emelkedésétől való félelme alaptalan, az euróból semmilyen hátránya nem származik.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: