Iskolaigazgató-cserék politikai alapon Nagykárolyban?
Számos témáról beszélgettünk pár napja Nagykároly polgármesterével. A többi között beszámolt arról, hogy kultúrtörténeti kuriózumokra leltek a színházépület felújítását megelőző bontási munkáltatok során. Kifejtette, hogy a városrendezési beruházások kivitelezése közül többel elégedett, ellenben néhánynál lassúnak érzi a kivitelezést.
Nem volt víz
A múlt héten a víz minőségén kívül számos probléma adódott a nagykárolyi vízszolgáltatásban. Amint hírül adtuk, a megyei Apaserv Rt.-nek, a szolgáltatónak a rendkívüli forróság miatt akadtak zömében a gondjai - a vízfogyasztás nagymértékben megnőtt -, továbbá számos kisebb-nagyobb hiba is adódott, így több alkalommal szüneteltetni kellett a szolgáltatást. Az elöljáró ennek kapcsán emlékeztetett, hogy két évtizede mindössze reggelenként és esténként volt vezetékes vize a város lakosságának. Amint kifejtette, még mindig egyetlen fővezetéken jut el Nagykárolyba Szamosdobról a víz. A rendkívüli szárazság miatt a fogyasztás megnövekedett, ellenben a vezeték teherbírása adott.
Nyilvánvalóan csökkenteni kellett a szolgáltatást. Még legelső polgármestersége idején 3 milliárd régi lej értékben - ami akkortájt igencsak jelentős összeg volt - sikerült megvalósítani egy beruházást, amely révén a különlegesen extrém időjárást leszámítva egésznapossá lett a szolgáltatás. Számos alkalommal olvashattak hírportálunkon is az úgynevezett Masterplan nevű projektről. Amint az ismeretes, a 17 millió eurós összköltségvetésű beruházás rövidesen megkezdődik. Türelmet kér tehát a vízszolgáltatásbeli ingadozások miatt Kovács Jenő polgármester. Elméletileg két éven belül ilyen probléma nem adódhat a városban, s a víz minősége is jelentősen javul majd. Öt új kutat fúrnak Nagykároly számára, felújítják a fővezetéket, részben megújul a város vízhálózata, továbbá gyakorlatilag nem lesz csatornázatlan utca a nyugat-szatmári városban.
Referendum
Amint az ismeretes, a megyei átlaghoz képest egészen kevéssel alulmaradt a nagykárolyiak részvételi aránya a nemrégiben megtartott népszavazáson. Kovács Jenő emlékeztetett, hogy a megye más városaiban akár még kisebb volt a szavazási hajlandóság, jelesül Avasfelsőfaluban a jogosultak mindössze egynegyede élt a voksolás lehetőségével. Szerinte az a tény, hogy arányaiban véve kevesen vettek részt a felfüggesztett államfő menesztéséről szóló népszavazáson mind a szatmáriak, mind pedig az erdélyiek közül azt jelzi, hogy a lakosság nem a saját „meccsének" érezte a referendumot. A távolmaradók sem feltétlenül Traian Băsescu hívei - vélekedett a városvezető -, talán sokuk úgy gondolta, hogy nem neki kell döntenie az államfő menesztéséről.
Tiltakozik azonban a nagykárolyi elöljáró, egyben a városi RMDSZ-szervezet elnöke az ellen, hogy az USL nevű pártkoalíció vezetői a népszavazás sikertelenségéért a romániai magyarságot okolják. Példának Avasfelsőfalut hozta fel - ott a magyarság részaránya jelentősen kisebb, mint Nagykárolyban, mégis jóval kevesebben éltek a voksolás lehetőségével. Rossz ez a megközelítés - hangoztatta. Szerinte az a tény, hogy a románság által többségben lakott Erdélyben, közte a zömében magyarok lakta vidékeken is, úgy vélekednek az emberek, hogy nem érdemes leváltani Traian Băsescut. Mint városvezető cirkusznak minősítette az azóta történő eseményeket: „nekem Nagykároly polgármestereként nem ezzel kell foglalkoznom, hanem végeznem kell a feladatomat" - nyomatékosította.
Kompetensek irányítsák az iskolákat!
Amint a polgármester kijelentette, információi vannak arról, hogy iskolaigazgató-cserék lehetnek. Jelesül augusztus 20-áig új személyeket neveznének ki a többi között a nagykárolyi oktatási intézmények élére is. Ennek kapcsán kifejtette: „üzenem a politikai vezetőknek, főleg az USL-seknek, hogy remélem, partnernek tekintik mindebben az önkormányzatokat, és nem politikai alapon döntenek, hanem a kompetencia mentén". Eleve szerinte nem kell „bolygatni" azokat az igazgatókat, akik munkájukkal eredményt értek el - „főleg nem azért, hogy a mi embereinket, akik esetleg jó plakátragasztók helyezzük az iskola vagy az óvoda élére" - fogalmazott.
„A törvény által megengedett minden lehetőséget fel fogok használni azért, nehogy politikai döntéseket hozzanak; mert úgy tartom, hogy a városvezetőség felelőssége az is, hogy az oktatási intézményeket kompetens, arravaló emberek irányítsák" - hangoztatta. Szólt arról a törvényi kitételről is, miszerint azokban a tanügyi intézményekben, amelyekben magyar tagozatos képzés is történik - Nagykárolyban ez mindenhol így van -, az egyik vezetőnek, az igazgatónak vagy az aligazgatónak magyarnak kell lennie. Kéri, hogy mindenképpen vegyék ezt figyelembe. Kifejtette, nem mint RMDSZ-es vezető kéri ezt, hanem mert ekként rendelkezik a törvény, továbbá ez a természetes, a normális is. „Konkrét esetekre nem térnék ki, de ha azt veszem majd észre, hogy nem találok értő fülekre, akkor mindent elkövetek majd a politikai manőver megakadályozása érdekében. A héten igyekszem találkozni a nagykárolyi USL vezetőivel is. Egyeztetni fogok erről" - tudatta Kovács Jenő.
