Irodalmi és történelmi kiránduláson vettek részt a kölcseysek a Határtalanul! program keretén belül
Április 25―29. között 40 kölcseys diák és 5 kísérő tanár vett részt magyarországi tematikus kiránduláson. A Határtalanul! programnak köszönhetően magyar írók, költők emlékhelyeit, illetve a magyar történelem fontos helyszíneit látogathatták meg a tavaszi vakációban a kölcseysek.
Április 25-én reggel népes diáksereg gyülekezett a Székesegyház előtti parkolóban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulói (a X. F osztály, a KÖDIK tagjai, az Örökségünk Őrei csapata és a tantárgyversenyeken jeleskedő diákok), valamint tanáraik (Tódor Erika, Fehér Imola, Fórizs Enikő, Fazekas Katalin és Csorján Árpád) a Határtalanul! program keretén belül látogathattak el öt napra Magyarországra.
Az indulás napján Eger volt az első úti cél. Az egri várban megtekintettük Dobó István hős várkapitány szarkofágját, a fegyverkiállítást, mindemellett idegenvezetőnk számos érdekes információval szolgált a vár bemutatása során. 15:52-kor pedig a hősök tiszteletére minden nap elhangzó szakállas puska eldördülésének lehettünk szem- és fültanúi.
Következő nap Szigetszentmiklósra látogattunk, az ottani testvériskolánkba, a Batthyány Kázmér Gimnáziumba. Az igazgatónő, a kollégák és a diákok mind nagy szeretettel fogadtak minket. A tanulók kis csoportokba szerveződve ismerkedtek egymással, az iskolával, illetve a kisvárossal. Házigazdáink rejtvényekkel, feladatokkal színesítették az ismerkedésre szánt tevékenységeket. Miután búcsút vettünk tőlük, elindultunk a Velencei-tóhoz, ahol jutott idő egy kis sétára, fagyizásra, a tájban való gyönyörködésre. Utunk következő állomása Székesfehérvár volt. Itt felkerestük a Romkert Nemzeti Emlékhelyet, ahol idegenvezetőnk számos érdekes és izgalmas adattal gazdagította történelmi ismereteinket. Ezután kis séta következett a történelmi belvárosban, a mi a béke kis szigetének tűnt számunkra, és elvarázsolt patinás épületeivel, hangulatos utcácskáival. El is határoztunk, hogy amint lehet, visszatérünk ide.
A szombati napot a fővárosban töltöttük. A budai várban megcsodáltuk a kilátást, betértünk az Országos Széchenyi Könyvtárba, elsétáltunk a Sándor-palota előtt, ahol szemtanúi lehettünk az őrségváltásnak is. Ezután a Petőfi Irodalmi Múzeum felé vettük az irányt, ahol is Petőfi és Arany életét, költői munkásságát bemutató kiállítást tekintettük meg. Innen átsétáltunk a Szent István Bazilikához, amit belülről is megcsodáltunk, illetve a Szent Jobb ereklyét is megnéztünk. Ezt követően másfél órás szabadidő következett a Váci utca környékén. 17 órakor már a Parlamentben vártak minket. Az impozáns épület valóban felemelő érzéssel töltött el minket, különösen a koronázási ékszerek nyűgözték le a kis csapatot. Az Országházból buszunk felvitt minket a Gellért-hegyre. A Citadellán ballagva megcsodálhattuk Budapest látképét, ami káprázatos élményt nyújtott. Mindeközben városi kalauzunk sok érdekességet mesélt a fővárosról és épületeiről.
Következő nap a Duna-part kis ékszerdobozába, Szentendrére látogattunk. A Duna menti séta, a kisváros semmihez sem fogható nyugalma rabul ejtett mindannyiunkat. Még a szeles idő sem ronthatta el ezt a hangulaltot. Innen Visegrád felé vettük utunkat. A kedvezőtlen időjárási viszonyok (erős szél, szemerkélő eső) sem szegte kedvünket, hogy felmásszunk a Fellegvárba. Megérte! A Dunakanyar ámulatba ejtő látványa kárpótolt mindenért. Egyszerűen lélegzetelállító volt az elénk táruló panoráma. Idegenvezetőnk lendületes és számos kuriózumot tartogató előadása csak fokozta az élményt. Reméljük, lesz még alkalmunk visszatérni a csodálatos Visegrádra.
Hétfőn, az induláskor már mindenkinek volt egy plusz bőröndje, amit az elmúlt napok élményei, szépségei, vidám percei, kedves emlékei töltöttek meg. Ezen az utolsó napon a Fiumei úti sírkertben róttuk le tiszteletünket virágokkal, koszorúkkal és mécsesekkel irodalmunk nagyjai előtt. Valóban felemelő érzés volt itt sétálni, a temető csendje és békéje megérintett minket, miközben érdekességeket hallhattunk íróink, költőink életéből. Ugyanakkor különleges érzés volt belépni Kossuth Lajos mauzóleumába is.
Ez alatt az öt nap alatt változatos programokban volt részünk, sok élményt, információt és jókedvet gyűjtöttünk össze magunkban, végül azokkal a mondatokkal zárnám a beszámolót, amelyekkel egymástól elbúcsúztunk: „Jó volt veletek! Köszönöm!”
Fazekas Katalin, magyartanár
